Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kőkemény elnyomásban dolgoztatják az európaiak a bevándorlókat

Ez a cikk több mint 6 éves.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) legfrissebb jelentése szerint az európai országokban súlyos problémát jelent a bevándorolt munkavállalókat ért túlkapások és a modern rabszolgatartás. Bizonyos európai országokban, mint Franciaországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban a munkáltatók az alkalmazottaknak túl alacsony bért fizetnek, túlmunkára kényszerítik őket és agresszívan bánnak velük, hiszen vagy nincsenek munkahelyi ellenőrzések, vagy ha vannak akkor azok sem túl hatékonyak.

A probléma az olyan területeken a leggyakoribb, mint a mezőgazdaság, a gyáripar és az építőipar, itt a munkáltatók a munkaügyi ellenőrök megtévesztésére gyakran rákényszerítik a munkavállalókat. Bújjanak el, meneküljenek, mert különben elbocsájtják, őrizetbe veszik, kitoloncolják őket.

Michael O’Flaherty, az FRA igazgatója szerint a munkaügyi ellenőrzések kulcsfontosságú szerepet játszanak a visszaélések észrevételében, megfigyelésében. Szerinte a tagállamoknak meg kell erősíteniük a munkaügyi ellenőrzés rendszerét, hogy tetten érhessék a kizsákmányoló munkáltatókat, és jobb védelmet biztosíttathassanak a munkavállalóknak.

A jelentésből kiderült, hogy a bevándorlóknak hónapokig kellett keményen dolgozniuk kevés vagy semmilyen bérért, a szüneteket nem engedélyezték számukra, nem mehettek ki az illemhelyre, zuhanyzóba, fenyegetéseket kaptak és erőszakot alkalmaztak velük szemben.

Az FRA jelentés felszólította az unió tagországait, hogy növeljék a munkaügyi ellenőrzések számát, biztosítsák, hogy az alkalmazottak megismerhessék a jogaikat és azt, hogy jogvédőkhöz fordulhassanak.

A kontinensen egyre súlyosabb problémákat okoz a munkára kényszerítés, a munkaerő kizsákmányolása, ami, mint az emberkereskedelem elsődleges formája a szexuális kizsákmányolás „első helyét” vehette át. A férfiakat elsősorban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a halászatban dolgoztatják, míg a nők legtöbbször háztartási, gondozási feladatokat látnak el. Utóbbiak közül sokan a szexuális kizsákmányolás áldozatai lesznek.

A Nemzetközi Munkajogi Szervezet (ILO) 2016-os a tanulmánya szerint napjainkban 40,3 millió ember él a rabszolgaság valamilyen formájában – ebből minden negyedik gyermek. Ahogy korábbi cikkünkben már megírtuk:

„A 40 millió érintett közül 24,9 millióan kényszermunka, 14,4 millióan pedig kényszer házasság révén került rabszolgaságba. A 24,9 millió kényszermunka-áldozat jelentős részét a „magánszektorban” dolgoztatják; 4,8 millióan szexuális kizsákmányolás áldozatai; 4,1 milliót pedig állami szervek kényszerítenek munkára.„

A munkaerő kizsákmányolása a fentebb már említett országokon kívül Belgiumban, Cipruson, Grúziában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Szerbiában is komoly gondokat okoz.

Utóbbi országban például a munkanélküliséget a külföldi beruházók gyáraival próbálják enyhíteni, ahol a munkások a vállalatvezetők nyomásának eleget téve lemondanak a betegszabadságról, a nyaralási pótlékról és a túlórák díjazásáról, de szakszervezetet sem alapíthatnak, sőt mi több, az igazgatóság saját érdekvédelmi szervezetet hoz létre, amit az ellenőrzése alatt tart.

(baon.hu)

A címlapkép illusztráció, forrás: Flicker