Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szegedi önkormányzat nem eladja, hanem szocbérlakásokká alakítja az üres lakásokat

Ez a cikk több mint 2 éves.

A szegedi közgyűlés pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottsága a ma reggeli ülésén döntött arról, hogy két ütemben tizenhat önkormányzati lakást fognak felújítani. A mostani program az újszegedi, a belvárosi, a tarjáni és a felsővárosi lakásokat érinti. Az első ütemben közel 40 millió forintot költenek felújításra, ami összesen 10  lakást jelent, míg a másodikban 20 millió forintot, ami 6 lakás felújítását eredményezi.

Szegeden az országosan is egyedülálló szociális bérlakás-programot 2016-ban indították el. Az első évben 204, a másodikban 200, míg idén előreláthatólag 200 bérlakást újítanak fel és adnak bérbe a rászorulóknak. A város három év alatt összesen 1.5 milliárd forintot költ lakásfelújításra. A programra azok pályázhatnak, akik legalább 5 éve szegedi lakosok, vagy legalább 5 esztendeje szegedi székhelyű cégnél dolgoznak.

A jelentkezőket pontszám alapján rangsorolják úgy, hogy a valóban rászorultak kerülhessenek előnybe. Vizsgálják a gyermekek számát, plusz pontokban részesítik a tartósan beteg, fogyatékkal élő és korábban állami gondozott pályázókat.

Botka László, a város polgármestere 2017 februárjában fejtette ki a Mércének, hogy egy olyan országos programra lenne szükség, amelyben köteleznék az önkormányzatokat az üres lakások felújítására, mivel ezzel pont azokon tudnának segíteni, akik az államilag finanszírozott lakhatási rendszerben nem tudnak részt venni.

Szerinte jó néhány százezer család van, akin csak a szociális bérlakás segíthet, hiszen a magyar családok jelentős többsége a legnagyobb állami támogatással sem tudna magántulajdonú lakáshoz jutni, a családok többségének nulla megtakarítása van.

Az országban egyébként egyre több üresen álló lakás van. Budapesten ugyan csökkent a kihasználatlanul álló lakások száma, 2011-ben több mint 118 ezer nem lakott lakás volt, 2016-ra ez a szám 10 százalékkal 107 ezerre csökkent, addig a községekben ez az arány a vizsgált időszakban 2,5 százalékról 14,9 százalékra nőtt. A folyamat oka a csökkenő népesség, a községek lakosságának öregedése és az elvándorlás a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen területekről. Rengeteg olyan lakás van, amit az önkormányzat tulajdonol és mégis hagyják üresen pusztulni, úgy, hogy közben minden harmadik magyar háztartásnak nehézséget okoz kifizetni a lakhatása költségeit.

Felháborítanak a tömeges kilakoltatások, az albérletárak, hogy lakni lassan luxus Magyarországon?

Akkor gyere el te is a Város Mindenkié Csoport 8. Lakásmenetére, szeptember 29-én délután 3-kor a Liszt Ferenc térre, és követeljük együtt, hogy végre az emberekért cselekedjenek a politikusok!

(szeged.hu)

Címlapkép: MTI / Ujvári Sándor