Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

70 ezer gyerek nem jut el a bölcsibe: kinek van rá pénze?

2017-ben az ország 2610 településén több mint 70 ezer gyerek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás a KSH adatai szerint.

És bár az elmúlt néhány évben folyamatosan csökkent a 3 év alatti gyerekek száma, tavaly újra nőtt valamennyivel, így összesen 280 ezren voltak.

Azt a statisztikai hivatal külön kiemeli, hogy

„gondozásukat elsősorban otthoni keretek között, a családtámogatási ellátások igénybevétele mellett, hagyományosan az anyák oldják meg.”

Csakhogy miközben a 3 év alatti gyerekek száma kis mértékben ugyan, de nőtt, 2011 óta folyamatosan nő a 15-49 éves, gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatottak aránya is.

Vagyis a 3 év alatti gyerekek közül egyre többen kezdtek el bölcsődébe járni.

A megnövekedett igényekkel azonban nem igazán tud jelenleg mit kezdeni a rendszer. Szembeötlő, hogy területileg mekkora egyenlőtlenségek vannak a bölcsődei férőhelyek tekintetében.

A bölcsődék, mini bölcsődék, munkahelyi bölcsődék és a családi bölcsődék83 százaléka ugyanis 10 ezer főnél népesebb településeken található, a kistelepüléseken viszont jóformán nem is találkozunk hasonló intézményekkel.

Budapesten összesen 378 intézmény, százezer főnlé nagyobb településeken (Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét) összesen 249 intézmény van, az 50 és 100 ezer fő közötti városokban (mint amilyen például Szombathely, Sopron vagy Veszprém) 155 bölcsőde található.

És mindössze 6 olyan, ezer fő alatti település van, ahol van valamilyen bölcsi.

A problémát egy ideje a kormány is felismerte, nem véletlen, hogy a család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár, Novák Katalin nemrég bejelentette, hogy idén 10 milliárd forintot fordítanak majd a bölcsődei fejlesztésekre. (Mondjuk ideje is lenne a cselekvésnek, az EU gyermekgondozási szolgáltatásokat összegző, 2002-es barcelonai célkitűzéseinek értelmében 2010-ig a 3 évesnél fiatalabb gyerekek 33 százalékának kellett volna bölcsődei elhelyezést biztosítani, ami a mai napig nem sikerült Magyarországnak).

Jelenleg 48 ezer bölcsődei férőhely van hazánkban. 280 ezer bölcsődés korú gyerek számára.

És nem csak a férőhelyek számával van gond: a bölcsődei alkalmazottakra is óriási szükség lenne. A KSH legutóbbi adatai szerint mintegy kétszáz betöltetlen kisgyermeknevelő állás volt az országban.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Népszavának korábban ezt azzal magyarázta, hogy szerinte az életpálya nem különösebben vonzó a fiatalok körében, sokan el is hagyják a szakmát, mások külföldre költöznek. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a bérezésben óriásiak az egyenlőtlenségek: míg egy középfokú végzettséggel rendelkező, pályakezdő kisgyermeknevelő, aki a garantált bérminimumot kapja, pótlékokkal együtt bruttó 190-200 ezer forintot kereshet havonta, vagyis nettóban 127-133 ezer forintot vihet haza. A diplomás pályakezdők a pedagógus életpálya alapján jelenleg bruttó 182 700 forintot kapnak, majdnem 20 ezer forinttal kevesebbet, mint alacsonyabb iskolai végzettségű kollégáik.

Vagyis jelenleg még mindig ott tartunk, hogy sem elég bölcsőde, sem elég férőhely, sem elég bölcsődei alkalmazott nincsen – miközben a kormány terelné vissza a munkaerőpiacra az anyákat (is), akik viszont nem tudják megoldani a gyerek elhelyezését.

A magánbölcsődék árairól a Pénzcentrum közölt alapos összefoglalót, amelyből kiderül, hogy ezek az intézmények elképesztően drágák is lehetnek – bár míg például egy fővárosi magánintézményben akár havonta 110 ezer forintot is elkérhetnek a szolgáltatásért, addig az agglomerációban már akár havi 50 ezerből is meg lehet oldani a gyerek napközbeni felügyeletét, vidéki nagyvárosokban pedig még ennél is olcsóbban ki lehet jönni.

Vagyis az egyenlőtlenségek még a magánszektoron belül is nehezítik a szülők helyzetét (már aki egyáltalán meg tud fizetni egy ilyen szolgáltatást), emellett viszont az is probléma, hogy immár a magánbölcsikben is túlterheltek: nem egy intézményben már most várólista van, máshol teljesen beteltek a férőhelyek.

Ezt nevezik igazi patthelyzetnek.

Olvass tovább!