Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A volt országos rendőrfőkapitány is kérte, hogy ne töröljék el a túlóradíjakat, hiába

Múlt héten mi is beszámoltunk arról, hogy a kormányzat a rendőrségi túlóradíjak megszüntetését tervezi. Mint kiderült, a helyzetet nem csak a szakszervezetek és nyilatkozó rendőrök, de a volt országos rendőrfőkapitány is kétségbeejtőnek tartja. A főrendőr néhány nappal lemondása előtt ebben a tárgyban írt előterjesztést, ami állítólag a miniszterelnöknél hasalt el.

Pintér Sándor belügyminiszter egy Szlovéniába induló magyar rendőrkontingens tagjait búcsúztatja: Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A túlórákat eddig kétféleképpen kompenzálta a munkáltató állam: a dolgozó szabadnapot vehetett ki később, avagy felvehette a túóráért járó díjat.

A szolgálat működéséhez alapvető jelentőségű a túlórázás, főképp a 2015-ös menekültválság óta.

Az Index információi szerint 2017 első félévében összesen 1,68 millióval több túlórát teljesített az állomány, mint 2015 első félévében. Ez azt jelenti, hogy az egy rendőrre jutó túlórák száma két év alatt 87,5-ről 131,9-re nőtt, annak ellenére, hogy közben a rendőrség létszáma is emelkedett.

Csakhogy egy 2015-ben elfogadott jogszabály szerint 2019. január elsején megszűnik a túlórák kifizetésének lehetősége, a terv szerint ez után a rendőrök csak csúsztatni tudják majd a túlóráikat. A Belügyminisztérium szerint az állomány kompenzálva lesz, hiszen a rendvédelmi életpálya keretében bevezetett új illetményrendszer alapján öt lépcsőben, 2019. január 1-jére összességében mintegy 50 százalékos illetményemelkedés várható a hivatásos állománynál. A túlórák eltörlése azonban számos, a viszonyokat ismerő szereplő szerint így is súlyos problémákhoz fog vezetni.

A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, valamint a Lemil nevű, a rendőrök véleményét szemléző blog szerint is súlyos leszerelési hullám jöhet, az MSZP szerint akár a rendőrök harmada is elhagyhatja a pályát, ha a jogszabály valóban életbe lép.

Amint az Index birtokába jutott dokumentumból kiderül, Papp Károly korábbi országos rendőrfőkapitány is riasztónak tartja a kilátásokat.

Papp szerint az életpályamodellel bevezetett reformok nem lesznek elegendőek a leszerelési hullám megelőzéséhez. A megváltozott munkaerőpiaci körülmények közt, amint írja,

„a rendőri állományba történő utánpótlást és az állománymegtartást hátrányosan befolyásolják a civil szféra összevethető szegmenseiben magasabb, illetve folyamatosan emelkedő bérek”.

A rendőrfőkapitány a Lidl-lel példálózva magyarázza el, hogyan szakadtak el a képzettégset nem igénylő munkahelyek bérei a rendvédelmi munkáért járó bérektől. És valóban, amíg például a jó fizetőnek számító Lidl áruházláncban havi 290-320 ezer bruttót fizet a legalacsonyabb beosztásban végzett munka, boltvezetőként pedig 6-700 ezer forintot lehet keresni, egy 20 éves szakmai múlttal rendelkező főtörzszászlós havi bruttója az Index szerint 330-350 ezer forint körül mozog.

A túlóradíjakkal a rendőrségnél való szolgálat egyik fontos vonzereje tűnik el, hiszen egy kezdő rendőr is évi félmillió forint feletti összeget keres a túlórái után.

Az új helyzet pedig teljesen felborítaná az állományban dolgozók életét, hiszen a rengeteg csúsztatott túlóra miatt akár az is előfordulhatna, hogy valaki fél évet tölt szabadságon.

Papp Károly előterjesztéséről, amely szerint a túlórák kivezetését el kellene tolni 2022. végéig, a rendőrségen belül úgy tartják, Pintér Sándor belügyminiszter támogatta, de Orbán Viktor ragaszkodott az eredeti elképzeléshez.

(Index.hu)
Olvass tovább!