Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Száznyolcvan lépés a versenyképesség felé

Ez a cikk több mint 5 éves.

Pár napja jelent meg az MNB 180 pontos intézkedéscsomag – javaslata, a magyar gazdaság versenyképességének javításáról. A javaslatcsomagot megkapta a Versenyképességi Tanács, amely már meg is tárgyalta azt – az innovációs minisztérium hasonló tárgyú javaslataival együtt. A Tanács ülése után Varga Mihály pénzügyminiszter őszre ígért komplex csomagot, amely felturbózza a hazai gazdaság versenyképességét.

Nota bene van min javítani. A World Economic Forum (Világgazdasági Fórum, WEF) 2017/18-as versenyképességi jelentése a 60. helyre rangsorolja Magyarországot (137 ország között). Ez az érték jobb, mint a 2016/17-es elemzésben kapott 67. hely, de jócskán alatta van a kétezres évek közepén elért versenyképességi helyezéseknek (2006: 38, 2007: 47), vagyis a versenyképesség romlásáról árulkodik.

forrás: WEF, BF

A jelenkori 60. helyre elegendő versenyképesség erősen a régió kevésbé versenyképes felébe sorolja Magyarországot (Csehország 31, Lengyelország 39, Szlovénia 48, Bulgária 49, Szlovákia 59, Románia 68, Horvátország 74).

Forrás: WEF

A fentiek alapján van okunk az örömre, hiszen végre a kormányzat is érzékeli a problémát és mindent megtesz a hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében. Az oktatásra, az egészségügyre költ például stadionok helyett, a szabad és kreatív gondolkodás Mekkájává varázsolja a tudományt, mindent megtesz a jogszabályi környezet kiszámíthatóságáért, stb. Illetve ha ezeket nem is, de legalább a Versenyképességi Tanács egy programot (javaslatcsomagot) készít őszre. Nagyszerű.

Szerencsére a WEF versenyképességi jelentés nem csupán rangsorolja az egyes gazdaságokat (országokat) számos, a versenyképességet meghatározó jellemző (mennyiségi és minőségi ismérvek alapján), hanem azt is jelzi minden ország esetében, hogy a versenyképesség szempontjából [1] milyen területeken találhatóak a legsúlyosabb gondok.

A Versenyképességi Tanácsnak, illetve az MNB-nek a 180 lépéses javaslatcsomag készítésekor ezek a jelzések nyilván hasznos segítségnek bizonyultak/bizonyulnak. Vegyük például a magas korrupciós szintet, amely a 2017/18-as jelentésben Magyarország esetében a második legégetőbb probléma a WEF szerint (14.9 pont) mindjárt a megfelelően képzett munkaerő [hiánya] mögött (15.2 pont). A korrupció, mint a versenyképességet korlátozó tényező a 2016/17-es anyagban szintén a második legerősebb korlátként jelenik meg, a 2015/16-osban ugyancsak, a 2014/15-ösben pedig harmadikként említi az elemzés.

A „hűha!” és a „na, ugye!”, valamint a „kevesebbet kellene lopni és akkor minden jobb lenne!” típusú reakciók előtt érdemes megvizsgálni, hogy valóban megfigyelhető-e összefüggés a korrupció szintje és a versenyképesség alakulása között?

Az alábbi táblázat a Transparency International (TI) korrupció észlelési indexe (CPI) alapján megállapított „korrupciós rangsorban” elfoglalt helyet és a WEF általi versenyképességi besorolást mutatja.

A legkevésbé korrupt országok és versenyképességük

Ország CPI rangsorolás 2017 WEF besorolás

2017

Új Zéland 1 13
Dánia 2 12
Finnország 3 10
Norvégia 3 11
Svájc 3 1
Szingapúr 6 3
Svédország 6 7
Kanada 8 14
Luxemburg 8 19
Hollandia 8 4
Egyesült Királyság 8 8
Németország 12 5
Ausztrália 13 21
Hong Kong 13 6
Izland 13 28
forrás: TI, WEF, BF

A fenti táblázatból elég egyértelműnek tűnik, hogy az alacsony korrupciós szinttel rendelkező országok gazdaságai jó, vagy kiváló versenyképességi helyezéssel bírnak. De együtt jár-e a magasabb korrupció alacsonyabb helyezéssel a versenyképességi rangsorban?

Közepesen korrupt országok és versenyképességük

Ország CPI rangsorolás 2017 WEF besorolás

2017

Görögország 59 87
Jordánia 59 65
Románia 59 68
Kuba 62
Malajzia 62 23
Montenegró 64 77
Sao Tomé és Principe 64
Magyarország 66 60
Szenegál 66 106
Fehéroroszország 68
Jamaika 68 70
Omán 68 62
Bulgária 71 49
Dél-Afrika 71 61
Vanuatu 71
forrás: TI, WEF, BF

A közepesen korrupt országokat vizsgálva (Malajzia kivételével) azt láthatjuk, hogy a magasabb korrupciós szint gyengébb gazdasági versenyképességgel jár együtt. Azok az országok, amelyek rosszabbul teljesítenek a Transparency International korrupció észlelési jelentése szerint, azok a World Economic Forum versenyképességi rangsorában is rosszabb helyezést érnek el.

A korrupció szintje és a gazdaság versenyképességének összefüggése tehát fordított arányosságot mutat: minél kevésbé korrupt egy ország, annál jobb a gazdasága versenyképessége és a növekvő korrupciós szint csökkenti a versenyképességet. A korrupció és a versenyképesség negatív kapcsolatának igen komoly szakirodalma van [2]  (lásd Google Tudós), az összefüggés gyakorlatilag igazolt, elméletileg kifejthető (leegyszerűsítve: magas korrupció = magasabb üzleti működési költségek). Egyértelmű.

A frissen megjelent MNB által jegyzett anyagban sok igazság és sok jó és sok okos gondolat van, a Versenyképességi Tanács bizonyára talál majd benne a kormányzati program szintjére emelhető elemeket. A javaslatok között sok esetben visszaköszönnek nemzetközi szervezetek ajánlásai, hazai szakmai szervezetek elképzelései, ellenzéki pártok évek óta hajtogatott gondolatai. Van olyan javaslat, nem is egy, ami az elmúlt 8 év Fidesz-KDNP kormányzati tevékenységét figyelembe véve igen progresszívnek, mondhatni forradalminak hat.

Mindazonáltal mi az, amiről nem esik szó a frissen prezentált 180 pontban? Mi az, ami említve sincs, mint intézkedési terület a versenyképesség javítása érdekében? Mi vajon az a szó, amely nem fordul elő egy több, mint száz oldalas anyagban?

A korrupcióról nem esik szó. Egyetlen szó sem. Nincs előfordulás.

[1] –   Most problematic factors for doing business. 

[2] –  JG Lambsdorff, P Cornelius: Corruption, foreign investment and growth – The Africa competitiveness report, 2000; SK Samanta, RN Sanyal: National competitiveness and perception of corruption – Journal of Competitiveness Studies; 2010, AJ Ali: Corruption and competitiveness – Competitiveness Review: An International Business Journal, Vol. 21 Issue: 4, 2011; CJ Huang: Is corruption bad for economic growth? Evidence from Asia-Pacific countries – The North American Journal of Economics and Finance, 2016, stb.