Rövid sajtótájékoztatóval nyitotta meg csúcstalálkozóját Donald J. Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a finn elnöki palotában, Helsinkiben. Nyilatkozatában mind Putyin, mind pedig tárgyalópartnere határozottan kiállt a 2014-ben, az ukrajnai orosz beavatkozás nyomán elmérgesedett amerikai-orosz viszony mielőbbi rendezéséért. A Reuters tudósítása szerint Putyin így fogalmazott: „ideje a kapcsolatainkról is beszélni,” és „éppen elég [nemzetközi súlyú] ügy gyűlt fel ahhoz, hogy végre ezekre figyeljünk oda.”
Trump válaszában az orosz rendezésű labdarúgó-világbajnokságot dícsérte, majd arról beszélt, hogy Kína mellett Oroszország is fontos nagyhatalom, és ahogyan ő elnöki kampánya során többször hangsúlyozta, „jóban lenni Oroszországgal jó dolog, nem pedig rossz dolog.” Hozzátette azonban, hogy a két hatalom a világ atomarzenáljának összesen 90%-át birtokolja, ez pedig „rossz dolog, nagyon negatív erő,” ezért többek között erről is beszélni kíván Putyinnal.
Az amerikai elnök összegzésében úgy fogalmazott, reményei szerint „végül remek kapcsolatai lesznek” az autoriter orosz rezsimmel.
A találkozó az első, amelyen a két nagyhatalom vezetője az ukrajnai válság óta a legmagasabb szinten folytathat tárgyalásokat. A finn főváros, Helsinki, is olyan helyszín amelyben az ország semlegessége miatt mindkét vezető és apparátusa is a leginkább megbízott.
Trump viszont már a finn fővárosba érkezése előtt, a skóciai Turnberryben található magán-golfklubjában nyilatkozva újabb botrányt okozott, amikor újságírói kérdésre kijelentette, „ellenségnek” tekinti az Európai Uniót a kialakuló amerikai-európai kereskedelmi háború keretében, Washington tarifáira válaszul bevezetett lépései miatt.
Csupán az EU-t követően említette meg Oroszországot és Kínát, mint olyan országokat, amelyek fenyegetést jelenthetnek Washingtonra nézve.
Nem lesz igazi áttörés
A szép üdvözlő szavak ellenére külpolitikai elemzők nem számítanak különösebb áttörésre a mai amerikai-orosz találkozó nyomán. Egyrészt, mint azt Mihail Fisman, a moszkvai angol nyelvű, és erősen Putyin-kritikus politikai napilap, a Moscow Times főszerkesztője az amerikai liberális online Voxnak adott interjújában megjegyezte, a Kremlben „rettenetes stratégának” és „hülyének” tartják Trumpot.
Fisman megjegyzi, Trumpot az orosz kormánysajtó támogatta 2016-os elnöki kampánya során, főleg azért, mert ellenfele, Hillary Clinton elnöki terminusa az Obama által Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók kiterjesztését, és a NATO katonai fenyegetésének növelését jelentette volna.
Ez azonban – a főszerkesztő szerint – korántsem jelenti azt, hogy a nemzetközi politikában veteránnak számító Putyint ne idegesítené Trump tapasztalatlan, tervek nélküli kapkodása.
Fisman az amerikai olvasóközönségnek azt is aláhúzta, sokat látott moszkvai politikai újságíróként nem hiszi, hogy az amerikai elnököt valamiféle kazettára vett „szexbotránnyal” zsarolhatják az oroszok, hiszen a bizonyítékok a felvétel létezésére nagyon gyengék, ráadásul akárki is az amerikai elnök, az Egyesült Államok ilyen szintű zsarolások ellen képes védekezni. Szerinte Putyin nem akarta, hogy Donald Trump elnök legyen és nem is hitt győzelmében, viszont Clinton vereségét igyekszik a lehető legjobban kihasználni saját céljaira.
Másfelől viszont Fismannak olybá tűnik, hogy Trump „valamiféle furcsa rajongással” tekint Putyinra, amelynek ésszerű magyarázatát nem nagyon találja.
Trump egyébként a helsinki találkozó előtt határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy ő és az orosz elnök négyszemközt tárgyaljanak. Az ilyenkor általában az elnököt kísérő tanácsadók és segítők kizárására a CNN szerint azért került most sor, mert az elnök egyrészt nagyon tart a korábbi bizalmas találkozóit végigkísérő szivárogtatásoktól. Ugyanakkor azért sem akar tanácsadókat a tárgyalóterembe, mert azok esetleg keményebb hangvételt sürgetnének Putyin ellen, miközben ő „személyesen akarja felmérni” az orosz elnök kvalitásait.
Tüntetés Finnországban is
Az amerikai és orosz elnök találkozója előtt Helsinkiben is tüntettek a Trump és Putyin politikáját ellenzők az elnöki palota előtti téren. Anglia és Skócia után így Finnországba is elkísérte Donald Trumpot az európaiak határozott ellenszenve.
Erre ezúttal az északi ország legnagyobb napilapja a Helsingin Sanomat is rásegített.. A találkozó helyszínén, a Helsinki Music Center falán angol nyelven a szabad sajtó fontosságára hívták fel a figyelmet. A fehér alapon fekete betűkkel írt óriási poszteren az olvasható:
A 2018-as World Press Freedom-index, amely a sajtó szabadságát globálisan méri, ki is mutatja, mekkora a különbség ezen a téren a házigazda, illetve vendégei között: míg Finnország a negyedik helyen végzett, az Egyesült Államok csupán a 45.-ik, míg Oroszország a 146.-ik a sajtószabadság terén.
