Az izraeli hadsereg 2014 óta legnagyobb bombatámadás-sorozatát indította palesztin célpontok ellen, miközben a Hamász aknavetőkkel és kövekkel támadja a kerítésen túli területet. Két fiatal a kerítés mellett vesztette életét, így a március óta tartó tüntetéssorozat során már 139 palesztin halt meg.
Pénteken felélénkültek a bombatámadások az izraeli állam és a Gázát felügyelete alatt tartó, civil és katonai tevékenységeket végző Hamász közt. A Hamász aknavetőkkel és kövekkel támadott izraeli célpontokat, aminek következtében négy izraeli állampolgár sérült meg. Az elmúlt hetekben a palesztin oldalról kilőtt gyújtóbombák komoly károkat okoztak termőföldekben is. Az izraeli hadsereg közlése szerint válaszlépésként a támadások előkészületére használt célpontokat és a Hamász „terrorista kiképző központjait” támadták. A Hamász pedig azt közölte, a támadásokat az izraeli agresszióra válaszként indították.
Szombat éjjelre a Hamász és a harcokban szintén részt vevő palesztin Iszlám Dzsihád Mozgalom Palesztináért terrorszervezet egyiptomi közvetítés után tűzszünetet jelentett be, de a Haaretz izraeli újság szerint néhány órával később újra lőtte egymást a két fél.
A fegyveres konfliktus 2014 óta nem volt ilyen éles.
A harcok azt követően újultak ki, hogy az izraeli hadsereg megölt egy 15 éves fiút, aki társaival a Gázát elkerítő kerítés mellett tüntetett a palesztin területek izraeli megszállása ellen. Egy videó tanúsága szerint Othman Rami Hillis elkezdett felmászni a kerítésre, ezt követően lőtte le az izraeli hadsereg.
Pénteken további legalább 68 tüntető sérült meg az izraeli hadsereg csapásai miatt, amely éles lőszereket és könnygázt vetett be a kerítés menti területeken, szombaton egy 20 éves palesztin férfi is életét vesztette, míg az izraeli oldalon a hadsereg közlése szerint egy katona egy gránát következtében sérült meg könnyebben.
A tüntetők március 30-a óta tiltakoznak intenzíven a kerítés mellett a megszállás és a palesztin területek kisajátítása ellen, valamint a területükről elüldözött palesztin menekültek jogaiért, pénteken egy 180 fős ciszjordániai beduin falu megsemmisítése ellen tiltakoztak, amelyet az izraeli hatóságok engedélye nélkül épített a területen, már az izraeli megszállást megelőzően birtokló közösség. A falu megsemmisítését a legfelsőbb bíróság néhány napja felfüggesztette.
Az izraeli hadsereg rendszeresen lő le fegyvertelen palesztinokat a kerítés közelében, álláspontja szerint az akciókkal államának határát védi a kerítés megsértésével izraeli lakosokra is potenciálisan veszélyes palesztinokkal szemben. A kerítésen való többnyire reménytelen átjutást azonban sokan megkísérlik, miután azt az izraeli elnyomás legfőbb eszközének és szimbólumának tekintik.
A Gázát leválasztó határkerítéssel Izrael célja az emberek és javak mozgásának korlátozása a terület keleti és északi felén, míg Egyiptom délről tartja blokád alatt Gázát. A rendkívül sűrűn lakott, kétmillió lakosú terület így gazdaságilag teljesen kilátástalan helyzetben van.
A március óta tartó tüntetésekre adott válaszcsapásokban már 139-en vesztették életüket, az izraeli hadsereg lépéseit többek közt az ENSZ, a világ számos kormánya és az EU is elítélte.
A két fél közötti béketárgyalások 2014 óta állnak, a palesztinok elképzelése szerint a leendő államuk részét képező területen létesített izraeli telepek pedig az elmúlt néhány évben intenzíven terjeszkedtek. A Trump-adminisztráció a korábbi kormányoknál jóval egyértelműbben Izrael pártján foglalt állást, ezért ma egyre kevesebben tartják elképzelhetőnek a korábban nemzetközi konszenzust élvező két állami megoldást. Vagyis azt, hogy a palesztin területek Izrael állam mellett szuverén államként működhessenek.
Az elmúlt hetekben, elsősorban amiatt, hogy Gázából kilőtt gyújtóbombák nagy izraeli termőterületeket égettek le, Netanjahu miniszterelnökre egyre nagyobb nyomást helyeznek a katonai fellépés fokozását követelő szélsőjobboldali erők. A miniszterelnök úgy fogalmazott, „amennyire szükséges, fokozni fogják a nyomást”.
