Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Végveszélybe került a korrupcióellenes harc Romániában?

„A korrupció legyőzhető, ne adjátok fel” – ezzel az üzenettel búcsúzott hétfőn a román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetője, Laura Codruţa Kövesi, miután az államfő aláírta a menesztéséről szóló rendeletet.

A román korrupcióellenes harc zászlóshajóját 2013 óta vezető főügyész olykor elcsukló hangon arról beszélt, a DNA az elmúlt években bizonyította, hogy a törvények mindenkire nézve egyformán érvényesek, függetlenül attól, hogy ki mekkora vagyonnal, vagy politikai befolyással rendelkezik.

„Bebizonyítottuk, hogy a romániai intézmények hatékonyak, törvényesen működnek, és ami a legfontosabb, hogy a korrupciót le lehet győzni” – mondta.

A leköszönő ügyész arra is kitért, hogy jelenleg „nincs politikai akarat a független igazságszolgáltatás biztosítására”, a kormányzat ehelyett épp az igazságszolgáltatás akadályozásán dolgozik.

Klaus Iohannis román államfő és Laura Codruţa Kövesi, a DNA menesztett vezetője (Forrás: Presidency.ro)

Kövesi menesztését több hónapos politikai huzavona előzte meg: a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormánykoalíció még februárban kezdeményezte Kövesi menesztését, ám a parlamenti ellenzékhez húzó államfő, Klaus Iohannis első körben elutasította a kezdeményezést. Május 30-án azonban az Alkotmánybíróság helyt adott az igazságügyi tárca panaszának és kimondta: Iohannis-nak nincs más választása, rá kell bólintania a kormányzati szándékra.

A román kormányerők ezzel párhuzamosan további győzelmeket könyvelhettek el igazságszolgáltatási fronton. Múlt héten a Szenátus elfogadta a büntető-törvénykönyv módosítását, amelyet a PSD már évek óta szeretne átverni a törvényhozáson.

A jogszabály-módosítás jelentősen enyhít a hivatali visszaélés tényállásán. Ezentúl egy cselekmény csak akkor számít hivatali visszaélésnek, ha anyagi haszonszerzés céljából követik el, és az anyagi hasznot az elkövető vagy házastársa vagy legfeljebb másodfokú rokona élvezi. Hétről ötre csökkentették a hivatali visszaélések miatt kiszabható maximális börtönbüntetés időtartamát, és nyolcról öt évre az elévülési határidőt. Emellett a hivatali visszaélés miatt elítéltek ezentúl már betölthetnek közhivatalt, a korábbi tiltás kikerült a btk-ból.

Ugyancsak múlt héten enyhítettek a befolyással való üzérkedés tényállásán (ezentúl nem számít bűncselekménynek, ha nem származik belőle anyagi előny), illetve a kenőpénz harmadik félnek való közvetítését is dekriminalizálták.

Most kedden pedig az összeférhetetlenség elévülési idejét csökkentették ötről három évre.

Az ellenzéki médiában szinte készpénzként veszik, hogy a módosítások legnagyobb nyertese a PSD vezetője, Liviu Dragnea, akit épp nemrégiben ítéltek letöltendő börtönre egy hivatali visszaélési ügyben: Dragnea még a Teleorman megyei önkormányzat elnökeként alkalmazott két embert papíron, hogy a valóságban a pártnak dolgozhassanak. Mivel Dragnea és rokonsága számara nem, csak a pártja számára keletkezett ebből anyagi előny, így az új szabályok szerint a másodfokú bíróságnak már meg kell semmisítenie az elsőfokon hozott nem jogerős döntést.

Végveszélyben a korrupcióellenes harc?

Mindezek az intézkedések Kövesi lemondatásával párhuzamosan azt a képet erősítik, hogy a román kormány teljesen felszámolná az elmúlt bő egy évtizedben elért antikorrupciós sikereket.

A btk-módosítás valóban jelentősen könnyítene a korrupt politikusok és közhivatalnokok helyzetén, de Kövesi lemondatásával még nem lehelte ki lelkét a korrupcióellenes apparátus, jó néhány küzdelemre való maradt még benne.

Az ellenzéki politikusok és az elmúlt években hatalmas tüntetéseken részvevő kormányellenes szavazók szeretnek úgy tekinteni Kövesire, mint a korrupció leküzdésének egyetlen garanciájára, és ezt a nemzetközi szereplők (pl. az Európai Unió) is rendre visszaigazolja.

Eredmények

A DNA tavaly 997 személy ellen emelt vádat (3 miniszter, 1 volt házelnök, 5 képviselő, 1 szenátor stb.), 3800 ügyet oldott meg, 23.100 ember hallgatott ki, és a jogerős ítéletek nyomán 160 millió eurót szerzett vissza az államnak. (Forrás: DNA)

A 2015-ös rekordévben 1250 személy ellen emelt vádat a hatóság (1 miniszterelnök, 5 miniszter, 16 képviselő, 5 szenátor), 970 jogerős ítélet nyomán pedig 194 millió eurót szerzett vissza. (Forrás: DNA)

Nem meglepő tehát, hogy sokan most Iohannis-ra is berágtak, amiért az engedett a szocdem nyomásnak és aláírta a főügyész menesztését. Liviu Avram, az ellenzéki Adevărul főszerkesztő-helyettese egyenesen gyávasággal vádolta meg az elnököt hétfői vezércikkében. Iohannis-nak azonban nem volt más választása, hiszen nemcsak a kormánytöbbség jelezte, hogy ellenállása esetén felfüggesztési eljárást indíthatnak ellene, de a Velencei Bizottság is az alkotmánybíróság döntéseinek betartására szólította fel.

És itt áll elő a legnagyobb ellentmondás, amely több mint egy évtizede jellemzi a román politika központi témáját, a korrupcióellenes harcot.

Miközben az igazságszolgáltatás csak akkor tekinthető valóban függetlennek, ha robusztus intézmények épülnek fel, amelyek nem egy-egy vezető rátermettségétől és elszántságától függnek, a független igazságszolgáltatás román védelmezői épphogy egy-egy karizmatikus vezetőbe – jelen esetben Kövesibe – helyezik minden bizalmukat.

És ezáltal pont azt az intézményes elvet ássák alá, amelyet erősíteni akarnának.

Ahogy arra Szőcs Levente romániai magyar újságíró nemrégiben rámutatott, a korrupcióellenes apparátus 2000-es évek közepén történt kiépítésében ugyanez a személyközpontúság érvényesült: az akkori államfő, Traian Băsescu és igazságügyi minisztere, Monica Macovei teljesen politikai kezekbe vették az igazságszolgáltatás irányítását, hogy olyan embereket nevezhessenek ki, akik szerintük képesek voltak könyörtelenül vinni az antikorrupció ügyét.

Így kerülhetett Kövesi előbb a Legfőbb Ügyészség, majd később – az igazságszolgáltatás autonómiáját garantáló procedúrák megkerülésével – a Korrupcióellenes Ügyészség élére.

A mostani kormánykoalíció ugyanazokat az eszközöket használja Kövesi eltávolítására, amelyeket még Băsescuék hoztak létre többek közt Kövesi kinevezése érdekében.

Tehát az a fura helyzet állt elő, hogy egyik oldalon a szociáldemokrata kormányzat létező jogállami procedúrákkal lép fel a jogállam ellen, miközben Iohannis támogatói azt várnák el az elnöktől, hogy nem-jogállami eszközökkel védelmezze a jogállamot.

A jövőre nézve a legfontosabb kérdés az, hogy egy évtized alatt az ügyészség és a bíróság képes volt-e akkora önállóságra szert tenni, képes volt-e olyan erős intézményes gyakorlatokat kiépíteni, hogy lánglelkű reformerek nélkül is meg tudja védeni magát a kormánnyal szemben.

Kettészakadt társadalom

Politikai szempontból azonban még rengeteg kérdés maradt. Azzal, hogy aláírta Kövesi menesztését, Iohannis valószínűleg kivédte saját felfüggesztését, de feltehetőleg veszélybe sodorta saját jövő évi újraválasztását. Kifogta ugyan egy időre a PSD vitorláiból a szelet, de saját támogatóinak egy részét is magára haragította.

Iohannis tehát nyert magának még egy kis időt, ami még fontos lehet később, ha blokkolni akarja a kormány további törvénymódosításait.

Ezzel párhuzamosan azonban a PSD népszerűsége sem látszik csökkenni. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a párt még mindig két számjegyű előnnyel rendelkezik legnagyobb riválisával, a Nemzeti Liberális Párttal szemben. Ha most vasárnap lennének a választások, a jelenlegi kormánykoalíció még mindig kényelmes többsége tenne szert.

Jól látszik tehát, hogy miközben a korrupcióellenes harc óriási embertömegeket képes megmozgatni, a szociáldemokraták szavazóbázisára ez szinte semmilyen hatással nincs. A román társadalom teljes politikai kettészakadásának lehetünk tanúi: egymástól teljesen elkülönülő politikai kérdések foglalkoztatják a kormány és az ellenzék táborát, és míg utóbbi felháborodik, előzőt nem érdeklik az igazságszolgáltatás elleni támadások, vagy pedig jogos fenntartásaik vannak a DNA gyakran megkérdőjelezhető gyanús ügyei miatt.

A harc folytatódik

Márpedig a támadások folytatódni fognak. A btk-módosítások Kövesi lemondatásánál sokkal komolyabb veszélyt jelentenek a politikai osztály elszámoltathatóságára. Ahogyan a bírók státuszának tervezett újraszabályozása szintén.

De amíg a román ellenzék nem képes olyan üzeneteket találni, amelyek áthidalják a jelenlegi megosztottságot, és az intézményi garanciák helyett inkább  egy-egy vezető személyére feszülnek rá, addig a korrupció haszonélvezőinek nem lesz túl nehéz dolguk.

Olvass tovább!