A vártnál enyhébb megállapodást kötöttek a német kormánykoalíció tagjai menekültügyben. Merkel CDU-ja, a kemény fellépést követelő CSU és a balközép SPD végül nem hoz létre a magyarhoz hasonló zárt tranzitzónákat a bajor-osztrák határon, ahogyan az korábban a CSU vezetőjének és Merkel belügyminiszterének, Horst Seehofernek a terveiben szerepelt.

Ennek ellenére azonban megállapodtak bizonyos menekültek elzárásáról, csak a korábbi javaslatokhoz képest ez kevesebb embert érintene és rövidebb ideig.

A Spiegel által bemutatott egyezmény értelmében Németország visszaküldené más tagállamokba azokat a menekülteket, akik az adott országban már elindították a menedékkérelmi eljárást. Tehát nem minden menekültet, aki már regisztrált másik tagállamban, csupán azokat, akik a menedékkérelmet is beadták ott.

És ezt is csak akkor, ha az adott tagállam beleegyezik a visszafogadásba.

Az érintetteket Németországban max. 48 órára tarthatják őrizetben, nem külön létrehozott tranzitzónákban, hanem a rendőrség már létező létesítményeiben.

„Nem lesznek szögesdrótok vagy ilyesmi” – nyilatkozta Seehofer, aki egyébként elégedettnek, sőt egyenesen „boldog belügyminiszternek” mutatkozott a megállapodás megkötése után.

Egyébként Seehofer feladata lesz, hogy kétoldalú megállapodásokat kössön az uniós tagállamokkal az érintett menekültek visszafogadásáról. A belügyminiszter már tegnap találkozott Sebastian Kurz osztrák kancellárral, aki azonban udvariasan kikosarazta – igaz, akkor még a keményebb, több ember visszaküldését érintő javaslattal házalt a bajor politikus.

A bajor-osztrák határ közelében létrehozandó „transzferközpontokba” a német sajtó szerint naponta csupán 2-5 menedékkérőt vehetnek őrizetbe, az intézkedés tehát főként szimbolikus jelentőségű, bizonyítandó: a kormány keményen fellép a migráció ellen.

A megoldás amúgy is csak akkor működne, ha a kérdésben érintett tagállamok hajlandók lennének kétoldalú megállapodásban vállalni: visszafogadják Németországból azokat a menekülteket, akik már náluk elindították a menedékkérelmi eljárást.

Kurz mellett eddig Orbán Viktor is visszautasította ezt a felvetést. A magyar kormányfő szintén tegnap találkozott a német kancellárral, a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón pedig kisebb szóváltásba keveredett Merkellel az emberségesség jelentéséről.

A Spiegel elemzése szerint bár Merkel jelezte, ebben a kérdésben nem ért egyet Orbánnal, a kancellárnak mégis szüksége van a magyar miniszterelnökre, akinek a segítsége nélkül a Merkel-Seehofer megállapodás egyszerűen nem működhet.

Orbán egyébként tisztában van azzal, hogy a migrációs vitát megnyerte európai szinten, így most már nem a migráció megállítását sulykolja, hanem nyílt elismerést próbál kicsikarni a magyar kormány számára a migráció megállításáért tett erőfeszítéseiért.

Orbán tegnap figyelmeztette Merkelt, ha nem állna a határkerítés a szerb-magyar határon és a magyar rendőrség nem védené azt, naponta 4-5 ezer menekült érkezne Németországba. A szám ugyan kétségtelenül eltúlzott, még a 2015-ös menekültválság csúcsán sem érkezett ennyi ember, de az üzenet világos: Budapest nem csupán a saját agendáját tolja az unión belül, de elismerést is vár.

A tegnap este megálmodott „transzferközpontok” kétségtelenül enyhébb és korlátozottabb rendészeti megoldást jelentenek a magyar tranzitzónáknál, de az világos, egész Európa, benne Németországgal, efelé a rendészeti megoldás felé halad, más megoldáson nem is gondolkodik.