Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kafetéria rendszer átalakítása fájni fog – legalábbis így gondoljuk

Nemrég jelentette be a kormány, hogy 2019-re szinte teljesen felszámolja a béren kívüli juttatások rendszerét, egyedül a SZÉP-kártya maradna meg belőle. Megszűnne viszont a jelentős adóteherrel járó iskolakezdési támogatás, a bérlettámogatás, az önkéntes pénztárakba (tehát például az egészség-, az önsegélyező- és a nyugdíjpénztárakba) való belépés támogatása, és eltűnnének az Erzsébet- és ajándékutalványok is, de olyan, adómentesen nyújtható juttatások is megszűnnének, mint például a bölcsődei, óvodai költségekre igényelhető támogatás, a diákhitel törlesztése, a lakáscélú hitel törlesztése vagy éppen a lakbér támogatás.

A bejelentés után a szakszervezetek egységesen adtak hangot elégedetlenségüknek, mondván: az átalakítási javaslat úgy került a parlament elé, hogy arról érdemi párbeszéd nem volt a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a kormány között.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint, az átalakítás egyenesen nettó bércsökkenést fog okozni:

„Felméréseink szerint azt tudom mondani, hogy a fele a munkáltatóknak, illetve azoknak a munkavállalóknak, akik élvezik a kafetériát, azoknak a jövedelmük csökkenni fog. Hiszen nem fognak hozzányúlni a munkáltatók, viszont az adóterhe nő, ennek a juttatási formának. Ilyen értelemben a nettó keresetük, vagy jövedelmük a dolgozóknak csökkenni fog.”

A Policy Agenda a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére reprezentatív kutatást készített, amelyből az derül ki, hogy nem csak a szakszervezetek, de a munkavállalók is aggódnak az átalakítás miatt.

A felmérés alapján a munkahellyel rendelkezők 56 százalékát nem érinti a változás.

Azok közül viszont, akik saját bevallásuk szerint érintettek a cafeteria-rendszerben, a többség (51%) mondta azt, hogy rosszabbul jár a változtatások után.

További 30 százalékuk nem vár változást, és csak 9 százalék gondolja azt, hogy jobb lesz neki.

Korosztályok szerint vizsgálva egyébként minimális különbség van a kormány javaslatának megítélésében, viszont az iskolai végzettség szerint már érezhető a különbség: a diplomával rendelkezők 55 százaléka mondta azt, hogy neki rosszabb lesz az új rendszer, míg a maximum szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők esetében ez az arány 49% volt.

Bér vagy cafeteria?

A Policy Agenda kutatása szerint megfigyelhető az is, hogy a munkaadók az elmúlt években hajlamosak voltak a kafetéria-rendszerrel segíteni a munkavállalók jövedelmi helyzetét, mintegy béreket helyettesítő juttatásként tekintve erre a lehetőségre.

Forrás: Policy Agenda

Ez viszont a Policy Agenda megállapítása szerint azzal a veszéllyel is járt, hogy szinte semmilyen garancia sem volt mögötte, hiszen, ha egy ilyen juttatást nem rögzítenek kollektív szerződésben, akkor később könnyen elvehető támogatási forma.

A kormány – vagy legalábbis állai András magyarázata – szerint a kafetéria rendszere korlátozta a munkavállalók fogyasztását:

„Azt láthatjuk, hogy nem az utalványok irányába mentek el a munkáltatók, hanem a készpénz kifizetési rendszer irányába. Azt mondjuk most mi ki, ez a kormány gondolkodása, hogy az elvégzett munkáért tisztességes bért kell kifizetni, ami semmilyen formában nem korlátozza a munkavállalók fogyasztását, mert bizony ezek a kafetéria-juttatások, igen is korlátozták.”

Valójában azonban ezt a diagnózist nem tudjuk, hogy mi támasztja alá, ám az egyáltalán nem tisztázott, hogy a béren kívüli juttatások rendszerének felszámolásával párhuzamosan mi garantálja, hogy az így kieső bérkiegészítéseket a munkáltatók milyen formában pótolni fogják. Mindaddig, amíg erre valamiféle garancia nem születik, a munkavállalók többsége joggal féltheti jövedelmét.

Címlapkép: Pixabay.com
Olvass tovább!