A Magyar Hang információi szerint a Belügyminisztérium egy tavalyi rendeletre hivatkozva értesítette arról a településvezetőket, hogy hétfőtől csökkenteni kell a kulturális közfoglalkoztatottak számát.
Ez csaknem négyezer kulturális közmunkást érint a lap szerint, akiknek 65 százalékát kistelepüléseken alkalmazzák.
Ha mindez megvalósul, az több szempontból is súlyos helyzetet teremt. Ezekben az aprófalvakban amúgy sem könnyű munkát találni, pláne kulturális területen, és a lap forrásai úgy tudják, az érintettek jelentős része ötven év felett jár.
Ráadásul a forrásokban amúgy sem bővelkedő kulturális intézmények működtetésében is fennakadásokat hozhat e létszámcsökkentés. Ugyanis a korábban az önkormányzatok által alkalmazott dolgozók bérét gyakran ebből az államilag dotált programból finanszírozták.
Minderről a lap szerint múlt héten tájékoztatták levélben a települések vezetőit, az ő feladatuk lesz tájékoztatni az érintetteket.
Ahogy arról a Mércén is írt korábban Molnár György, az MTA KRTK tudományos főmunkatársa, még „2011-ben, a közfoglalkoztatási bér bevezetésével az állam saját maga számára is létrehozott egy, a minimálbérnél jóval alacsonyabb bérkategóriát.
A közfoglalkoztatottak nem elhanyagolható része – különböző becslések szerint mintegy 20 százaléka – valójában teljes állásnak megfelelő feladatokat lát el állami vagy önkormányzati intézményeknél. Különösen jellemző ez a kulturális közfoglalkoztatásnál, különböző irodai munkáknál, az önkormányzati intézmények szolgáltatási feladatokat ellátóknál.”
Az állam korábban visszautasította, hogy ekképp spórol a közfeladatot ellátó dolgozókon, azonban 2017 márciusában maga is elismerte, hogy akadnak itt problémák.
Ekkor ugyanis felhívta a belügyminisztert, „vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a jelenleg állami intézményeknél közfoglalkoztatásban lévő személyek miként tudnak saját állományba kerülni, és ennek mennyi a többletforrás igénye”.
Ha azonban mindennek gyakorlati eredménye az lenne, hogy most különösebb előkészítés és főleg többletforrások nélkül kerül sor ezrek elbocsátására, akkor biztosan nem ez volt a közmunkaprogram karcsúsításának legjobb útja.
A Policy Agenda egy friss tanulmánya épp azt próbálta felmérni, hogy vajon milyen hatásai voltak a közmunkás-állomány csökkentésének. A Belügyminisztérium adatai szerint 2016-ban 223 ezer ember dolgozott közmunkásként, míg 2018 első négy hónapjában már csak 150 ezer fő. Ez 33%-os létszám-leépítést jelent, azaz több, mint 73 ezer munkást, foglalja össze a tanulmányról beszámoló atv.hu.
Ennek következtetése az, hogy a leépítés arányaiban inkább fűnyíróelv-szerű volt, és a foglalkoztatottak számát tekintve rosszul érintette a nehezebb helyzetben lévő területeket. A munkaerőhiány miatti kereslet ugyan ennek a rétegnek egy részét felszippantotta, de egyértelmű, hogy többeket az „árok szélén” hagyott a rendszer.
A polgármesterek tervezett lépéseiről a Magyar Hang holnapi, hetedik számában lesz szó.
