Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába alapelvárás a munkaerőpiacon, sok vidéki iskolában mégsem tanítanak angolt

Hatalmas a szakadék a budapesti és a községi általános iskolások nyelvtudása között – derül ki az Oktatási Hivatal 2017-es idegen nyelvi mérésének eredményeiből, melyeket tegnap ismertetett az eduline.hu. A felmérést 2015 óta iratják meg olyan hatodikosokkal és a nyolcadikosokkal, akik első idegen nyelvként angolt vagy németet tanulnak.

Az országban tavaly összesen 172 831 diák idegen nyelvi tudását mérték fel, 73 százalékuk angolul, 27 százalékuk németül tanul. Elsősorban az olvasott és a hallott szöveg értését mérték, a teszten azok a diákok feleltek meg, akik a 6 feladatban az összpontszám legalább 60 százalékát megszerezték.

A hatodik osztályos tanulóknak egy A1-es szintű feladatsort kellett megoldaniuk. Ez a minimumszint: bemutatkozás, alapvető kérdések megválaszolása és nagyon alapvető kifejezések használata. A nyolcadikosoknak az A2-es alapszintet kellett teljesíteniük, ami azt jelenti, nekik már ismerniük kell gyakori mondatokat és kifejezéseket, amelyek olyan alaptémákhoz kapcsolódnak, mint a család, vásárlás, munka, illetve tudnak beszélni magukról és környezetükről.

A felmérésen országosan a hatodikosok több mint háromnegyede teljesítette a tantervekben előírt A1-es szintet angolból és németből, a nyolcadikosok körében azonban már nagyobb különbségek mutatkoznak a két nyelv között: míg angolból a nyolcadikosok majdnem kétharmada teljesített megfelelően, addig a németet tanulóknak mindössze 42 százaléka teljesítette az A2-es szintet.

Az előző évekhez hasonlóan idén is nagyok a különbségek a kistelepüléseken, kisebb városokban, megyeszékhelyeken és a Budapesten tanuló általános iskolások teljesítménye között.

A Budapesten németül tanuló nyolcadikosok majdnem 60 százaléka megfelelt az idegen nyelvi mérésen, míg a községekben élő kortársaiknak többsége nem érte el az elvárt nyelvi szintet – alig több mint 38 százalékuk felelt meg. Angolból is gyengébbek a községekben élő diákok: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben a diákok alig több mint fele – egészen pontosan 53,9 százaléka – érte el az A2-es szintet.

A 2017-es szövegértési és matematikai kompetenciaméréshez hasonlóan az idegen nyelvi mérés eredményei is az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi iskolákban a leggyengébbek.

Az itteni németül tanuló nyolcadikosoknak alig 35-39 százaléka felelt meg a mérésen, de angolból is elmarad az eredményük a legjobb teljesítő régiókban élő diákok pontszámától – Budapesten például a nyolcadikosok 80 százaléka szerzett elegendő pontot, míg a három tisztántúli régióban csupán 60-64 százalékuk.

„A gyenge eredményt elérő (iskolai) telephelyek arányában nagy különbség van a régiók között, míg az észak‐alföldi és az észak‐magyarországi régióban a gyenge eredményt elérő telephelyek aránya 20 százalék körül van, addig a nyugat‐dunántúli régióban és Budapesten a gyenge eredményt elérő telephelyek aránya 5‐6 százalék” – olvasható az eredményekről szóló tanulmányban.

Még egy szomorú különbség a városi és községi iskolák között, hogy  a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet.

„A községi iskolák általában kisebbek, ami magyarázhatja, hogy ezekben az iskolákban gyakran csak egyféle nyelvet oktatnak” – írja a tanulmány.

A kizárólag németet oktató 408 iskola közül 339 valamelyik községben található, vagyis főleg a falvakban élő gyermekeknek nincs lehetőségük az angol nyelv tanulására.

Ennek persze lehetnek praktikus okai is: a nyugat-magyarországi iskolákban például jóval magasabb a csak németet oktató iskolák száma, mint Budapesten, mivel sok középiskolás osztrák egyetemen tanul tovább és a munkavállalók egy része is német nyelvterületre megy dolgozni.

Sokaknak viszont nem emiatt, hanem az oktatási rendszer hibájából nem adatik meg, hogy iskolai keretek közt tanulhasson második nyelvet: a diákok ugyanazt a nyelvet tanulják középiskolásként, mint amit elkezdtek általános iskolásként, második nyelv tanulására viszont csak a gimnáziumokban van lehetőség, így a nagyrészt németet oktató községi általános iskolákból kikerülő diákok szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai továbbtanulásuk esetén csak németet tanulhatnak.

Címlapkép: MTI Fotó/Czeglédi Zsolt
Olvass tovább!