Az enyém biztosan nem.
Kés a vajon nem megy át olyan simán, mint ahogy a parlamenten sikerült átnyomni az alkotmánymódosítást.
Hát hogyne ment volna át ilyen svunggal a hajléktalanságot gyakorlatilag betiltó módosítás (a keresztény kultúra védelmével összesimulva, legalábbis papíron), amikor a Fidesz és a KDNP mellé becsatlakozott a Jobbik is, és Dúró Dóra, meg a nemzetiségi (egyébként fideszes) Ritter Imre is az igent nyomta meg? És hát persze, hogy a Stop Soros is hasonló sorsra jutott.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem volt rest, a javaslat elfogadása után rögvest ki is adtak egy nyilatkozatot, amiben győzelemittasan tudatták: a kormánynak Magyarország az első, az alkotmánymódosítás és a Stop Soros pedig a magyar emberek akaratát érvényesíti.
Ami szemenszedett, gonosz, felelőtlen hazugság.
A helyzet ugyanis az, hogy ha a kormánynak Magyarország lenne az első, akkor nem hazugságokra épülő, gyűlöletkeltő és ebben a formában teljesen felesleges törvényjavaslatokkal keltené érdemi cselekvés látszatát.
Főleg, hogy előtte mintegy három évet (és megszámlálhatatlan milliárdot) tett arra, hogy a migrációval hergelje a közvéleményt, a közmédiából okádva a hazugságokat, plakátokkal teleszemetelve az utcákat, és kiirtva ezzel gyakorlatilag minden értelmes témát a magyar politikai- és közéletből.
Három éve ebben a gyűlölet uralta légkörben élünk, pusztán azért, mert ez volt a módja annak, hogy a Fidesz hatalomban tartsa magát, és elvonja a figyelmet politikusainak és barátainak (meg persze vejeinek) kétes ügyleteiről és megbénítsa az ellenzéket. Sőt, mostanra eljutottunk ám odáig, hogy ilyen-olyan formában az ellenzék egy része is átveszi már a fideszes szólamokat migrációs témákban – ami egészen új szintje a politikai kalandorlétnek, de egyben óriási tragédia Magyarországnak is, hiszen ebben a tempóban lassan kidobhatjuk a racionalitást az ablakon, és belesüppedhetünk a Fidesz által konstruált álvalóságunkba, ahonnan nem lehet majd kitörni.
A legjobb példa erre egyébként pont a Kormányzati Tájékoztatási Központ nyilatkozata, amiben arra hivatkoznak, hogy a magyar emberek akaratát érvényesítették ezzel az alkotmánymódosítással.
Ugyanis a magyar emberek még márciusban, tehát a választások előtt, a kampányőrület tetőpontján sem a migrációtól féltek a legjobban, hanem a magyar egészségügytől és a szociális biztonság hiányától. Tegyük hozzá: teljes joggal.
És talán ettől olyan végtelenül elkeserítő az a szomorújáték, ami tegnap lezajlott az Országházban.
Mert politikusaink, választott képviselőink többsége igennel szavazott egy olyan alkotmánymódosításra, ami kirívó embertelenségével nem csak a menekülteket teszi Magyarország első számú ellenségévé, de emellett csorbítja hazánkban a jogbiztonságot, és a kiszolgáltatott, otthontalan emberek életét is végképp ellehetetleníti. A kormány a magyar emberekre mutogat, a kétharmadtól kapott felhatalmazását arra használja, hogy erejét fitogtassa, és elnyomja az amúgy is elnyomottakat.
És mindeközben a magyar emberek félelmei nem alaptalanok: az egészségügy, amelyet Kövér László világszínvonalúnak titulált egy emelkedett pillanatában, rohad.
Akkor mégis kinek az akarata érvényesül?
Egyébként épp tegnap, amikor átment az alkotmánymódosítás, és a kormány olyan borzasztóan örült magának, kiderült, hogy a celldömölki kórház szülészetén annyira nincs orvos, hogy hétvégére bezárják, a szerencsétlenségükre péntek estétől hétfő reggel közt vajúdó kismamákat meg átirányítják a fél órányira lévő megyeszékhelyre. Hét közben meg a 45 kilométernyire fekvő Szombathelyről érkeznek az orvosok.
Hát kell ennél érzékletesebb példa? Főleg manapság, amikor az Orbán Viktor új dilije, hogy a magyar nőkkel egyezséget kell kötni, hogy minél többet szüljenek?
Lehet mutogatni a magyar emberekre, meg hivatkozni az ő akaratukra – de ettől az még tény, hogy a kormány 8 éve hozza sorra a szegényellenes intézkedéseket, miközben az egészségügy helyzetén javítani biztos nem, csak rontani sikerült. Lehet örülni a Stop Sorosnak, meg a hajléktalanság betiltásának, de a helyzet az, hogy ettől Magyarország nem lesz jobb és élhetőbb hely.
Ehhez képest 159 igennel és 5 nemmel, 35 nem szavazó mellett átmegy egy embertelen alkotmánymódosítás az emberek akaratára hivatkozva, a valóban lényeges problémák pedig, mint például a magyar emberek egészsége, huszadrangú kérdésnek számítanak.
És valójában ez az, amit képtelen vagyok megérteni. Értem a Stop Sorost. Értem az alkotmánymódosítás bizonyos részeit. Értem, hogy ha eltüntetik a hajléktalan embereket az utcáról, akkor úgy tehetnek, mintha nem lenne szegénység (létminimum már úgysincs, a gyermekéhezést meg ugyebár Hegedűs Zsuzsa felszámolta). De fel nem foghatom, hogy kinek az akarata akadályozza meg ezt a kétharmados kormányt abban, hogy végre tegyen is valamit a magyar társadalomért.
Ha valaki érti, igazán megmagyarázhatná.