Hatalmas, 37 országot felölelő, 74 ezer megkérdezettet magába foglaló kutatást tett közzé a Reuters Institute for the Study of Journalism. Az Oxfordi Egyetem médiatudományi intézete a médiafogyasztási szokásokat és a közösségi média hatásait térképezte fel, a kutatás pedig Magyarországra is kiterjedt. A hazánkra vonatkozó következtetéseket egy 2005 válaszadóval rendelkező online kérdőíves kutatásra alapozzák.

A kutatás szerint a 37 országból itthon az egyik legalacsonyabb a hírek iránti bizalom, csupán 29 százalék bízik a hírekben.

Ehhez képest 52 százalék mondta azt, hogy megbízik abban a hírforrásban, amelyet ő maga személyesen használ. A kutatók szerint ez a magyar médiaviszonyok erőteljes polarizáltságára utal.

A legalacsonyabb megbízhatósági indexszel a kormánypárti médiumok (a közmédia, TV, Origo) rendelkeznek, ezek megbízhatóságát még fogyasztóik is alacsonyabbra értékelték, mint a független médiumokét.

A kutatás szerint az internet jelenti a magyarok leggyakoribb hírforrását (87%), ezt a televízió (70%) követi, a nyomtatott sajtóból csupán 20 százalék tájékozódik. (A kutatók kiemelik, a kérdőív online jellege enyhén torzíthatta az adatokat a nyomtatott sajtó és a tévé kárára.)

A legnépszerűbb hírforrás kétségtelenül az RTL Klub, a megkérdezettek 60 százaléka használja heti rendszerességgel. A tévés, rádiós, nyomtatott piacon a TV2 foglalja el a második helyet, 37 százaléknyian fogyasztják legalább egyszer egy héten. Óriásit zuhant a közmédia egyes csatornája. A tavalyi 35 százalékról 23-ra csökkent azon válaszadók aránya, akik legalább heti egyszer odakapcsoltak.

Az online hírforrások között az Index vezet (40% olvassa legalább egyszer egy héten), második helyen az Origo (38%), harmadik helyen pedig a 24.hu áll (34%).

A közösségi média Magyarországon továbbra is domináns hírforrásként szerepel, a válaszadók 65 százaléka szerzi valamilyen közösségi médiaplatformon keresztül a híreket. Ebben a kategóriában a Facebook mindent ver: bár tavaly óta 4 százalékkal csökkent a hírcélú használata, még így is 60 százaléknyian használják hírforrásként.

Erősen lemaradva, de a tavaly óta 4 százalékkal erősödve a Youtube-ot találjuk a második helyen, a videómegosztót 29 százaléknyian használják arra, hogy tájékozódjanak az aktualitásokról. Enyhe emelkedést mutat a Facebook Messenger, az Instagram is, ám ezek hírcélú felhasználása még gyerekcipőben jár.

Pedig a nemzetközi trendek mindenképp a Facebook domináns szerepének gyengülését, és a privátabb platformok – például chat-alkalmazások – felé történő elmozdulást mutatják. WhatsApp nevű üzenetküldő appot például a maláj válaszadók 54 százaléka használja hírfogyasztásra, hasonlóan népszerű Brazíliában (48%) is, de a kontinensünkön, például Spanyolországban is egyre többen (34%) jutnak hírekhez rajta keresztül.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak mennyien fizetnek, vagy lennének hajlandóak fizetni valamilyen módon a hírekért, amelyek előállítása még az online tartalmak esetében is igen költséges.

A tanulmány egyértelmű növekedést azonosított azok számában, akik fizetnek a hírekért, de mindez főként olyan kevés szereplős médiapiacokon érvényesül, ahol a kiadók túlnyomó többsége átállt fizetős szolgáltatásokra. A nagyobb, sokszereplős piacokon ez a tendencia kevéssé érvényesült.

Itthon a válaszadók nyolc százaléka fizet a hírekért, ezzel a ranglétre vége felé, a 37-ből a 30-dik helyen vagyunk.

Elterjedőben van az adományokból finanszírozott ingyenes hírszolgáltatás modellje is, amelyre a Mérce is épül. A modell leginkább Spanyolországban és az Egyesült Királyságban gyökerezett meg, de még mindenhol gyerekcipőben jár: a megkérdezettek 1-2 százaléka támogat így valamilyen médiumot. Növekedési potenciál viszont van, hiszen az összes megkérdezett 22 százaléka nyilatkozta azt, adományozna, ha úgy érezné az általa használt médiatermék másképp nem tudja fedezni működését.

A kutatás azt is feltárta, hogy az adományozási és előfizetési hajlandóság összefüggésben van azzal, mennyire ismerik a felhasználók a sajtó előtt álló kihívásokat. Márpedig a 37 országból származó válaszadók 68 százaléka nem tudja, hogy a sajtónak bármilyen problémája lenne, vagy azt feltételezi, hogy a kiadók rendes profitot termelnek. Holott a valóság az, hogy a legtöbb online hírforrás veszteséges.

Ezt tetézi az a tény is, hogy a hagyományos bevételforrás, a reklámbevétel drasztikusan csökken. Több mint felét lenyúlták az olyan közvetítőplatformok, mint a Facebook vagy a Google, ráadásul a fogyasztók is (érthető módon) sok eszközzel küzdenek a reklámok ellen. A magyar válaszadók 32 százaléka használ valamilyen reklámblokkolót, és ezzel az élmezőnyben, az előkelő hatodik helyet foglaljuk el.