A Társaság a Szabadságjogokért pert indít a Belügyminisztérium ellenn, hogy megtudja, történtek-e sorozatos visszaélések az április választás előtt a lakcímbejelentés, lakcímváltoztatás körül. Ezt a TASZ közleményben jelentette be ma délben.

A jogvédő szervezet és a Political Capital elemzőközpont már április 5-én felhívták Pintér Sándor minisztériumát, adjon számot az elmúlt két évben történt lakcímbejelentések számáról településenként, így kiderülhetne, történt-e gyanúsan számottevő emelkedés a címváltozások körül a választás előtt.

A TASZ ehhez ráadásul hozzátette, az ország több településén rendkívüli mértékben megnőtt a lakosság 2018 elejére. Ezeken a főleg kistelepüléses választókerületekben pedig érdemben befolyásolhatta a szavazás kimenetelét a lakcímváltoztatás. Az ügyben a TASZ és a PC ezért két hónapja a Nemzeti Választási Irodához is kérdést intézett az ügyben.

Noha a szaktárca nem tagadta, hogy a civilek által kért adatok hiánytalanul a rendelkezésére állnak, azokat azonban nem akarta kiadni. A Belügyminisztérium arra hivatkozott, hogy a lakcímadatokban személyes információk is vannak, amelyeket nem adhat ki. A civil szervezet azonban hangsúlyozta, ők nem konkrét lakcímhez köthető neveket, hanem anonimizált, számszerűen összesített adatsorokat szeretnének beszerezni, ez elég is lenne a visszaélés megállapításához.

A TASZ szerint az adatokat jogellenesen tagadta meg tőlük a minisztérium, ezért most bejelentették, pert indítanak azok megszerzéséért. Mráz Attila, a szervezet politikai szabadságjogokkal foglalkozó programjának vezetője szerint ezek a számszerűsített adatsorok közérdekű információt tartalmaznak, amelyeknek mindenképpen megismerhetővé kellene válniuk:

„Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat. A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a Kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága”

–fogalmazott Mráz a szervezet közleményében.

Még a választási kampány idején röppent fel a hír, hogy olyan nyírségi települések, mint Kispaládra már a 2014-es önkormányzati választás után rengeteg új lakót jelentettek be, főleg a szomszédos Ukrajna területéről. A hivatalos adatok szerint a beköltözők száma már a települések demográfiai tendenciáit is sikeresen megfordította. A térségben április 8-án minden egyéni választókerületet a Fidesz jelöltjei nyertek, csak úgy, mint Budapesten kívül az ország nagy részében. Később a Célpont egy nagyobb riportot is készített a betelepülő ukrán szavazókról:

A kispaládi ügyben a Szabolcs-Szatmár megyei rendőrfőkapitányság akkor nyomozást is indított, amely még nem zárult le.

(Címoldali kép: MTI, Balogh Zoltán)