A zuglói képviselő-testület holnapi, május 31-i napirendjén szerepel egy előterjesztés, amelyet Hevér László György szocialista önkormányzati képviselő jegyez. A Mérce birtokába jutott előterjesztésben Hevér azt javasolja, hogy az önkormányzat vonja vissza azt a 2015. február. 15-én elfogadott határozatát, amely egy korábbi, még a Papcsák-érában elfogadott határozatot ír felül, és amelynek témája a hajléktalanság kriminalizálása, virágnyelven az „életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás” tilalma volt.
Bár bonyolultnak tűnik, a gyakorlatban a helyzet sokkal egyszerűbb. A mostani javaslat a Fővárosi Közgyűlés által 2013-ban elfogadott, és a főváros területén amúgy is érvényes tilalomra erősít rá, mely tilalmat legalább szimbolikusan gyengíteni próbálta a Karácsony Gergely által vezetett önkormányzat.
A javaslat ezt a határozatszöveget cserélné le:
Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának tulajdonában álló közterületek tekintetében az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenessé nyilvánításáról szóló 706/2013. (X.22.) számú határozatát visszavonja és felhatalmazza a polgármestert, hogy tegyen javaslatot Budapest Főváros Önkormányzata által az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenessé nyilvánításáról szóló rendeletének módosításához úgy, hogy Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tekintetében az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást ne minősítse jogellenesnek.”
Erre:
„Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának tulajdonában álló közterületek tekintetében az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenessé nyilvánításáról szóló 706/2013. (X.22.) számú határozatát visszavonja. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tekintetében az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás a Budapest Főváros Közgyűlés 77/2013. (XII. 3.) sz. rendeletében kijelölt közterületeken jogellenesnek minősül.”
Tehát míg a 2015-ös határozat és a mostani előterjesztés szövegének első fele megegyezik, a második részben változások állnak be:
míg a 2015-ös határozat előirányozza, hogy polgármester tegyen javaslatot a hajléktalanság dekriminalizálására, addig a friss előterjesztés inkább ráerősít a hatályos fővárosi rendeletre, mely által büntethetővé válik az életvitelszerű közterületen tartózkodás.
Hevér arra is javaslatot tesz, hogy a polgármester és a Zuglói Önkormányzati Rendészet igazgatója évente legalább kétszer mutasson be statisztikai jelentést az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás miatt indított intézkedésekről.
Az előterjesztés indoklásában a képviselő kifejti, az utóbbi időben a lakosság részéről „egyre több panasz érkezik a hajléktalan jelenséggel történő együttélés kapcsán”, ez indokolja az önkormányzat eddigi álláspontjának felülvizsgálatát.
A döntés elsősorban szimbolikus jelentőségű, hiszen a hajléktalanságot kriminalizáló rendelet amúgy is hatályban van a főváros egészében, az tehát nem a zuglói testület támogatásától vagy ellenkezésétől függ.
Ráadásul jó ideje gyakorlatban a hatóságok nem is igazán alkalmazzák a hajléktalan emberek bírságolását lehetővé tévő szabálysértési tényállást. A Város Mindenkié (AVM) csoport által készített statisztikai összesítés szerint az utóbbi másfél évben Budapesten nem indult egyetlen személy ellen sem szabálysértési eljárás életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt.
A Mérce kérdésére Hevér László György hangsúlyozta, nincs szó szigorításról, valójában a fővárosi rendeletnek való megfelelés a tétje előterjesztésnek, és kizárólag a fővárosi rendelet által szabályozott területekre vonatkozik, újakat nem jelöl meg. Azt is hozzátette, ő személyesen is, és az MSZP frakciója is folyamatosan támogatta a Zuglói Szociális Modellt, mely a szavazataik nélkül nem jöhetett volna létre. Kitért arra is, hogy az önkormányzat szociális bizottságának vezetőjeként kardoskodott a hajléktalan emberek lakáshoz juttatása és az utcán élőket segítő civilek támogatása mellett is.
Magyarán tehát a zuglói képviselő egy már létező rendelet betartatását szeretné határozatba foglalni, egy olyan rendeletét, amelyet látszólag a hatóságok sem tartanak maradéktalanul tiszteletben.
Ez még erősebben veti fel a kérdést, vajon egy baloldali önmeghatározású párt önkormányzati képviselője miért nyújt be egy ilyen előterjesztést, mi értelme van ennek.
Az előterjesztés problematikus jellegét az is adja, hogy Korózs Lajos, az MSZP szociálpolitikusa tavaly ősszel, az AVM fórumán ígéretet tett arra, hogy a szocialisták felhagynak az ilyen típusú gyakorlatokkal. Mint ismeretes, a „hajléktalanmentes övezetek” ötletével még újbudai polgármesterként Molnár Gyula rukkolt elő elsőként 2009-ben, a párt más fontos önkormányzati politikusai, például a XIII. kerületet vezető Tóth József pedig szintén ilyen övezeteket vezetett be, miután a Fidesz által elfogadott jogszabály-módosítás ezt lehetővé tette.
Korózs például ennek a XIII. kerületi rendeletnek a visszavonására is ígéretet tett, ez azonban azóta sem következett be.
A mostani zuglói előterjesztés arra enged következtetni, hogy a párt továbbra sem szakított ezzel a baloldalinak csöppet sem nevezhető irányvonallal, sőt még akkor is ragaszkodik hozzá, amikor a hatástalanságát statisztikai adatok is alátámasztják. Az MSZP hitelességét tovább ronthatja, hogy bár névleg támogatják az AVM lakáspolitikai 6 pontját, melynek utolsó pontja a hajléktalanság dekriminalizálását is magába foglalja, a hétköznapi politikai gyakorlat szintjén ennek sok nyoma nincs.
(címlapkép: MTI / Mónus Márton)
