104 katonát ítélt életfogytiglani börtönbüntetésre egy török bíróság a 2016 júliusi puccskísérletet követő megtorlási hullám keretében.

Az egykori katonákat az alkotmányos rend megbontásában találták bűnösnek hétfőn, életfogytig tartó büntetésüket a normál büntetésvégrehajtási körülményeknél szigorúbb környezetben kell letölteniük. Ezt a végrehajtási formát a halálbüntetés eltörlésével vezették be Törökországban.

A bíróság további 20 gyanúsított számára 20 évet szabott ki azért, mert állítólag részt vettek volna az elnök kivégzésében, 31 fő kapott náluk enyhébb büntetést azért, mert állítólag terrorista csoportoknak voltak tagjai. Jelenleg összesen 280 katona ügyében van folyamatban bírósági eljárás.

A 2016. júliusi puccskísérletet követően Recep Tayyip Erdoğan elnök egész pályás letámadásba kezdett: a puccskísérletben érintett katonai személyzeten túl a puccsban vélhetően teljesen vétlen állampolgárokkal, köztük szekuláris ellenzékével és a kurd kisebbség politikai szárnyával is igyekszik leszámolni.

Jelenleg több, mint 70 újságíró ül rács mögött, továbbá a baloldali kurd párt, a HDP lényegében teljes korábbi vezetése (köztük az elnöki székért a börtönből induló Selahattin Demirtaş, és az Amnesty International törökországi szervezezének vezetője is.

Februárban szintén súlyosbított életfogytiglanra ítéltek hat főt, köztük három újságírót is. Az újságírók a vád szerint tévés szerepléseiken és újságcikkeiken keresztül manipulálták a lakosságot a kormány megdöntésére, és kapcsolatot tartottak Fethullah Gülen hálózatával, akit Erdoğanék a puccs megszervezésével vádolnak.

Az újságírók ítélete ellen akkor az ENSZ szólásszabadságért felelős különmegbízott is tiltakozott, amiért nem szolgáltattak kellő bizonyítékot, és nem biztosították a fair eljárás feltételeit az újságírók ügyében.

A három újságíró életfogytiglani ítéletével egy időben engedték szabadon Deniz Yücel török-német újságírót. A Die Welt és a Tageszeitung munkatársát propaganda terjesztésével és terrorizmus támogatásával vádolták, és egy évnyi előzetes letartóztatás után engedték szabadon, melyből több hónapot magánzárkában töltött. Yücel ügyét vélhetően a német kormány komoly nyomása is segítette.

A puccsért, amiben Erdoğanék szerint 240, a fennálló rendet védő rendőr és civil vesztette életét, a rezsim Fethullah Gülent teszi felelőssé. Az USA-ban élő konzervatív vallási vezető a gyakran hangoztatott vád szerint a hadseregben és az államigazgatásbn „párhuzamos államot” működtet Törökországban, de Gülen tagadja a vádakat.

Törökországban június 24-én parlamenti- és elnökválasztást tartanak. A választások tétje, hogy az ellenzéki pártoknak sikerül-e megakadályozniuk, hogy Erdoğan az immár a puccsot követő alkotmányos reformok által tovább központosított elnöki és törvényhozói hatalmat gyakorolhassa.

(Al Jazeera, Mérce)