Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A börtönből indul a kurd baloldal vezetője Erdogan ellen

Júniusra tűzték ki az előrehozott török elnök és parlamenti választásokat. A választások legnagyobb meglepetése az lenne az Erdogan által a Puccs óta teljesen leuralt állami és médiarendszerben, ha egyáltalán szoros eredmény lenne.

Pedig illiberális államhoz képest nagy a mozgás a török politikában. Tavaly év végére a szélsőjobboldali kurd ellenes MHP lényegében betagozódott Erdogan pártjába és együtt indulnak a választásokon. Ellenben az MHP-ból tavaly év végén kivált Jó (İYİ) párt is indul a választásokon, sőt elnökjelöltje a pártvezető Meral Akşener a legesélyesebb jelölt Erdogan megszorítására. Aki egyébként a Kemalista Köztársaság párt támogatásával tud egyáltalán elindulni a választásokon, mivel a Kemalisták 15 parlamenti képviselőjüket átültették a Jó frakciójába, hogy így a párt adhasson elnökjelöltet (ez kb olyan mintha az MSZP támogatná a Jobbikos Szél Bernadett indulását). Akşener egyébként a furcsa módon megmaradt második fordulóban csupán 5 százalékkal kapna ki a legutolsó közvélemény-kutatás szerint.

De még az elnökválasztásnál is izgalmasabb a parlamenti választás, méghozzá a 10 százalékos abszurdan magas parlamenti küszöb miatt. Ugyanis bár a Jó párt valamennyivel a kúszóbb fölött áll, és a Köztársaság Párt biztosan megugorja azt, kérdést a kurd-újbaloldali párt a HDP szereplése, akik a 10 százalékos küszöbön táncolnak.

2015 júniusában ugyanis amikor a HDP először került be a parlamentbe Erdoganék el is vesztették a többségüket. Ezután indult el az erdogani lavina a független médiatermékek ellen, és nyerte meg a török elnök pártja az előrehozott választásokat novemberben. Majd 2016-ban jött a puccs, és Erdogan a maradék média, és a másként gondolkodók mellett leginkább a kurd-újbaloldali HDP-vel kezdett leszámolni, terrorizmus támogatásával vádolva a pártot és vezetőit.

Börtönbe került a párt teljes vezetése, 8 parlamenti képviselője, 80 polgármestere, és több ezer aktivistája, így a párt vezetője Selahattin Demirtas is.

Demirtas pedig most bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. A HDP társelnöke bár jelenleg is előzetes letartoztatásban (egy elzárt erődszerű börtönben, messze a kurd területektől)  ül, de a jogszabályok szerint ez nem zárja ki az indulását. Persze kérdéses ez így marad-e, mert Demirtas következő tárgyalása április 30-án lesz.

Demirtasnak egyébként a kurdellenes török társadalomban nem sok esélye van a győzelemre, de szimbolikus indulása felrázhatja a kurd szavazókat a parlamenti választásokra. A kurdok a török szavazókorú népesség 18 százalékát adják, és  nagyrészük a HDP-ra kisebb részük Erdogan pártjára szavaz. Egy erős kurd párt, nem csupán szavazókat visz el Erdogantól, hanem ha átlépi a 10 százalékos küszöböt mandátumokat is. A HDP bekerülése könnyen jelentheti Erdogan többségének végét a török parlamentben.

De erre kevés az esély, az Erdogan által eluralt államban. Legutóbb például a választási törvényt módosították úgy, hogy a külföldön szavazó törököknek nem kell regisztrálniuk a választásokon, csupán bemenni szavazni a konzulátusra, vagy feladni levélben a szavazatukat. Ebben a körben pedig nagyon magas az AKP támogatottsága, főként az államilag támogatott külföldi török kulturális és vallási szerveződéseken keresztül.

 

Olvass tovább!