Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Naná, hogy nem akarunk csatlakozni az Európai Ügyészséghez!

A Hvg.hu beszámolója szerint az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága hallgatta meg Trócsányi László igazságügyi minisztert, aki többek közt kifejtette, hogy feleslegesnek tartja az Európai Ügyészséget, és nem támogatja azt sem, hogy Magyarország csatlakozzon hozzá.

Az Európai Ügyészség felállításának ötletét még tavaly ősszel hagyták jóvá az uniós igazságügyi miniszterek, Magyarország már akkor jelezte, hogy nem tartják szükségesnek egy ilyen intézmény létrejöttét, ugyanis vannak már olyan hatóságok, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben.

Az Európai Ügyészség ugyanis pont ezzel a céllal jön létre: hogy határokon átnyúló korrupciós és csalási bűneseteket göngyölítsen fel.

Tény, hogy például az OLAF is foglalkozik hasonló ügyek feltárásával, csakhogy az unió csalás elleni hivatala azon kívül, hogy rögzíti: ilyen korrupciós ügyek akadnak szép számmal, vádat nem emelhet és büntetőeljárásokat sem indíthat ezekben az ügyekben.

Szép példája ennek amúgy Tiborcz István saját lábon álló szuperüzletember esete is, amelyben ugyan az OLAF jelzett, méghozzá rendkívül súlyosnak tűnő visszaéléseket, ám az ügyben a magyar hatóságok mindeddig érdemben semmit sem léptek. (Az Elios-ügyről szóló cikkeink itt olvashatóak.)

Az Európai Ügyészség azonban a tervek szerint más módon működne: a főügyész ugyanis bizonyos feltételek mellet jogosult lesz nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására is.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió tagállamaiban 2015-ben az elcsalt pénzek összege megközelítette a 640 millió eurót, 3,2 milliárd eurót pedig szabálytalanul használtak fel.

Mivel az uniós bevételeket a tagállamok szedik be, 100 euróból pedig 80-at ők is költenek el, így talán érthető, hogy miért kellene felelősséget vállalniuk a korrupciós ügyek feltárásában is.

Nagy kérdés, hogy azáltal, hogy csupán 20 tagállam jelezte, hogy részt kíván venni az Európai Ügyészség munkájában, hogyan lehet majd hatékonyan feltárni ezeket a határokon átívelő korrupciós ügyeket – pláne, ha a távol maradók közt például ott lesz Magyarország is, az uniós pénzek nagy barátja és Brüsszel harcos támadója is.

Trócsányi László egyébként ma azzal indokolta, hogy feleslegesnek tartja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, hogy egyrészt már van hasonló szerv az unióban, másrészt pedig a lengyel és a magyar kormány pedig ezt szuverenitási kérdésnek tekinti, az Európai Ügyészség viszont szembemegy a nemzetek Európájáról szóló állásponttal.

Fotó: „Európai Ügyészséget!”, „Állítsuk meg Orbánt!” és „Orbán a birkák pásztora, mi pedig az éhes farkasok” feliratú táblák a tömegben a 2018. április 21-i tüntetésen. / Mérce

Az igazságügyi miniszter sajnos arról nem szólt, hogy az uniós pénzek körüli korrupció megfékezését ez esetben hogy tervezi a magyar kormány, ellenben a Sargentini-jelentést „lezárt ügyeket listázó vádiratnak” nevezte. A Sargentini-jelentés nem mellesleg kimondta, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása, amit később az Európai Parlament költségvetés-ellenőrző bizottsága is indokoltnak tartott, mivel

„a korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására, ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.”

Szóval erről akkor ennyit.

(Hvg.hu/Mérce, a címlapképen Trócsányi László sietett épp tegnap az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésére. Forrás: MTI/Máthé Zoltán)
Olvass tovább!