Ma tartották a miniszterjelöltek meghallgatását az Országgyűlés bizottságaiban, ahol a leendő miniszterek elmondhatták jövőbeli terveiket. Az új Országgyűlés az előzőhöz hasonlóan most is tíz minisztériummal alakult meg, néhány azonban új nevet és felosztást kapott: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.
Az új igazságügyi miniszter, Trócsányi László bejelentette,
a kormány létrehozza a közigazgatási különbíróságokat, ami korábban a Fidesz kétharmada hiányában nem történhetett meg.
Mindez azt jelentheti, hogy a különbíróságok hatásköröket vonnának el a jelenlegi bírósági rendszerből, a bíróságok szervezeti igazgatását, az Igazságügyi minisztérium alá rendelnék, a bírósági kar körülbelül 20 százalékát nyugdíjaznák, a Kúria pedig beleolvadna az Alkotmánybíróságba.
Benkő Tibor, sokéves katonai múlttal rendelkező leendő honvédelmi miniszternek
konkrét elképzelései vannak azzal kapcsolatban, hogy a jövőben kiket kell vezetni, illetve kiket és hogyan kell ellenőrizni.
Szerinte a honvédség olyan új kihívások elé néz, mint például a kiberhadviselést is magában foglaló hibrid háború vagy a terrorizmus, melynek „melegágya” lehet az illegális migráció – itt az iszlám vallási kultúra „mérhetetlen erejű” terjedését, és radikalizalizációját is megemlítette.
Palkovics László lesz az innovációért és technológiáért felelős miniszter, most pedig nagyjából az is kiderült, mit rejt a sejtelmes elnevezés: például energia- és klímapolitikát, infokommunikációt, közlekedést és fenntarthatóságot. Ismertetése szerint a minisztérium feladatkörébe tartozik majd többek közt
a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztése, Magyarország energiaellátásának biztosítása, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítése parlamenti elfogadásra és a hulladékgazdálkodás.
Rogán Antal, a Orbán-kormány kemény magjának egyik tagja továbbra is a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezető minisztere lesz. Rogán a meghallgatáson elárulta, hogy „lényegesen erősebb és szélesebb körű alaptörvény-módosítás” várható még a nyár előtt, Orbán Viktor pedig már jövő héten szeretne érdemben foglalkozni a Stop Soros törvénycsomag módosításával. Azt is bejelentette, hogy május 23-án lesz az első kormányülés,
június első hetében pedig a parlament kerülhet a hetedik alkotmánymódosítás és a Stop Soros.
Emellett az is kiderült, a jövőben is bevetik majd a nemzeti konzultációt:
a Miniszterelnöki Kabinetiroda a demográfiai fordulatról is tervez nemzeti konzultációt a jövőben,
a kormány pedig „továbbra is arra törekszik, hogy segély helyett munkát biztosítson mindenkinek, bővítse a családok adókedvezményeit és a gyermeket nevelők támogatását.”
A Kulturális Bizottság meghallgatásán az erős mondatairól már most elhíresült új emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós kijelentette,
a magyar hagyományokra épülő korszerű oktatás megteremtése a cél az óvodától egészen a diplomaszerzésig.
Emellett olyan alapvető értékeket emelt ki, mint a nemzet fennmaradása, a nemzeti szuverenitás védelme, a nemzeti, keresztény és értékalapú kultúra megőrzése és fejlesztése. Szerinte ennek feltétele a demográfiai helyzet javítása, valamint a munkaalapú társadalom erősítése, aminek az egyéni szabadságra és felelősségre kell épülnie. A célok között említette a családok létrejöttének, megerősödésének és megtartásának támogatását, a gyermekvállalás ösztönzését és feltételeinek biztosítását. Az oktatással kapcsolatban azt mondta, „párbeszédet és pénzt” szeretne, folytatná a pedagógusok béremelési programját és csökkenteni szeretné a korai iskolaelhagyást. Az egészségügyben országos szűrőprogramokat, a sürgősségi ellátás átszervezését és a dolgozók megbecsültségének növelését ígéri.
Kásler mellett új arc még Nagy István, az új agrárminiszter, aki a mezőgazdasági munkaerőhiányt 50 ezer közmunkással pótolná, illetve azt is el szeretné érni, hogy az itthon megtermelt agrárnyersanyagot ne kelljen exportálnunk a szomszédos országokba feldolgozásra, hogy aztán drágábban visszavásároljuk. A szakmai előadás mellett belefért egy jókora migránsozás is, ugyanis
szerinte úgy került be Magyarországra a sertéspestis, hogy egy migráns vagy vendégmunkás eldobott egy szendvicset, amit egy vaddisznó megevett, majd megbetegedett tőle.
A Lázár Jánost leváltó Gulyás Gergely a Miniszterelnökség fontos feladatként határozta meg, hogy „egyfajta kormányzati agyközpontot” képezve koordinációs feladatokat lásson el. Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság is létre fog jönni, amivel kapcsolatban kiemelte,
az önkormányzati hatásköröket semmilyen formában nem érinti majd
(ugyanis egy ideje már terjeng az a hír, hogy a kétezer fő alatti településeken felszámolnák az önkormányzatiságot). A budapesti fejlesztési tervvel kapcsolatban megjegyezte, fontos szempont, hogy mindenki egyetértsen vele,
mert ugyan most nem tűnik esélyesnek, hogy a következő tíz évben kormányváltás lesz, de azért kizárni sem lehet, így fontos, hogy olyan tervet hozzanak létre, amit mindenki támogat.
Szíjjártó Péter továbbra is külügyminiszter marad. Minisztersége alatt a jövőben is a magyar érdek lesz az ország külpolitikájának egyetlen vezérelve,
és szeretnék kivenni a részüket a keresztény kultúra megőrzéséért folytatott küzdelemből.
Ha a célok elérése a jövőben sem lesz konfliktusmentes, minden olyan konfliktust vállalni fognak, ami mindehhez szükséges.
Pintér Sándor negyedik belügyminiszteri ciklusát kezdi meg: nagy változtatásokat nem harangozott be, nem meglepő módon a rendfenntartás szempontjából az illegális migrációt tartja a legnagyobb veszélynek, ezzel kapcsolatban az ország határainak megvédése a legfontosabb cél.
Az egyetlen nő Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter szerint
a nyolc évvel ezelőtt hivatalba lépett kormány előbb megállította az állami vagyon kiáramlását, majd a stratégiai elemeket visszaszerezte.
Főbb feladatai között kiemelte az állami vagyonon belül azonosítani azokat a területeket, amelyek húzóágazatokká válhatnak, és amelyekhez szakpolitikai érdek fűződik.
