A múlt héten a Fidesz bedobta, majd Orbán Viktor megerősítette a kormánypárt kommunikációs paneljét. Szerintük valójában a Fidesz ellen csaltak a választásokon, mert a Kúria a levélszavazatok kapcsán úgy döntött, a nem borítékba csomagolt, illetve felbontott szavazatok érvénytelenek. A csalás kapcsán pedig a kormánypárti megszólalók direkt kihangsúlyozzák a Kúria szerepét a vélt csalásban.

A fideszes mondatok kapcsán pár dolgot érdemes leszögezni. Ahogy az Átlátszó jogi blogja az Így írunk mi is kifejti, egyrészt (a Fidesz politikusainak állításával szemben) az Alkotmánybíróság nem hozott olyan döntést, amelyben felülbírálta volna az NVB és a Kúria döntését a levélszavazatokat illetően. Másrészt nem a Kúria döntött ezeknek a levélszavazatoknak a megsemmisítéséről, hanem a Nemzeti Választási Bizottság, egyhangúan. Még az a Patyi András elnök is így szavazott, aki ellenzéki elfogultsággal nehezen vádolható. Harmadrészt pedig maga a választási eljárási törvény fogalmaz teljesen egyértelműen a kérdésben.

289. § (3) Érvénytelen a szavazási irat, ha
a) a válaszboríték nincs lezárva,
b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,
c) a válaszborítékban – ugyanazon választáson – több belső boríték van,
d) a belső boríték nincs lezárva,

Ezt a választási eljárási törvényt pedig a Fidesz képviselői hozták kétharmados többséggel.

Márpedig van okunk azt feltételezni, hogy a nem borítékba rakott szavazatokkal visszaélnek, vagy megpróbáltak visszaélni, erről több cikk is szólt a választást megelőző időszakban.

Tehát az NVB döntése teljesen jogos volt, és a Kúria jóváhagyó döntése is. A kormánypárt mégis ez alapján a döntés alapján kiáltja világgá: a Kúria csal a Fidesz kárára.

Hogy mire jó ez, arra két megoldásunk is lehet. Egyrészt a Fidesz ezzel ad érvet szavazói kezébe, hogy elmondhassák, nem is a Fidesz csalt a választáson, hanem maga az ellenzék. Másrészt pedig a HVG cikke ad jó támpontot ahhoz, miért támadja a Kúriát a Fidesz.

A cikk amiről mi is írtunk, arról szól, hogy a kétharmados többség birtokában a kormánypárt belekezdhet az igazságszolgáltatás átalakításába. Ennek részeként pedig megszüntetnék, beleolvasztanák a Kúriát az Alkotmánybíróságba. Megszüntetve a kormánytól viszonylag független felülvizsgálati szervet.

Emellett a HVG cikke szerint nyugdíjaznák a bírók közel 20 százalékát, külön bíróságokat hoznának létre a közigazgatási ügyekre, és a bíróságok szervezési feladatait az Igazságügyi Minisztérium alá raknák.

Az, hogy a Fidesz, sőt maga Orbán Viktor most a Kúriát jelöli ki szavazóinak ellenségképként, elég egyértelmű előkészítési szakasznak tűnik az igazságszolgáltatás átalakítása, a Kúria megszüntetése előtt.