Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán szerint a Kúria beavatkozott a választásokba

A Pesti Srácok mai cikkében azt írja, az Alkotmánybíróság szerint több ezer határon túli szavazatot jogszerűtlenül érvénytelenített a Kúria, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség, így a Fidesz elvesztett egy parlamenti mandátumot, de a kétharmad így is biztos – nyugtatják az olvasókat.

Szerintük az „ellenzéki tagokkal kiegészült” Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria gyakorlatilag elcsalt több mint négyezer határon túli szavazatot azzal, hogy egyébként szabályosan járt el.

A Kúria ugyanis érvénytelennek tekintette azokat a levélszavazatokat, amelyeket saját címzésű, és nem a hivatalos, előregyártott borítékban adtak postára, vagy sérült volt a boríték.

Orbán Viktor sajtófőnöke a lap megkeresésére ismertette a miniszterelnök álláspontját az üggyel kapcsolatban, miszerint

„a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához”

Brüsszel és Soros György után tehát most utólag kiderült, a Kúria is beszállt a választásba. Megkeresték Szánthó Miklóst, az Alapajogokért Központ igazgatóját is,

aki szerint a Kúria a levélszavazatok kapcsán új érvénytelenségi okot kreált, ezzel megfosztva a Fideszt a 134. mandátumától. Szerinte ezt „bírói államnak” nevezik, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot.

Úgy véli, mindezt politikai motiváció vezérelte.

Az Alkotmánybíróság szerint pedig

„az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével”.

A cikkben egyébként a Kúrián belül is a Kovács Tamás által vezetett tanácsot támadják, amelyik Orbán Viktor óriásplakátjait is jogsértőnek tartotta. Később az Alkotmánybíróság ezt a határozatot is megtámadta és meg is semmisítette.

Mindennek ellenére azonban ésszerű kritérium egy levélszavazatnál, hogy az ne legyen felbontva, megsérülve a szavazatszámlálás előtt, mivel így felmerül a csalás gyanúja, illetve az, hogy a szavazatokat eredtileg mellékelt borítékokban adják postára. Utóbbi oka valószínűleg az, hogy az NVI által mellékelt borítékokon található egy biztonsági csík, ami elszíneződik, ha azt felbontották. Egy saját címzésű borítékkal viszont elveszik ez a lehetőség, így a csalás sem zárható ki.

A levélszavazat helyes feladásáról egyébként még útmutató kisfilmet is készített az NVI:


Hiába beszélnek tehát a Kúria politikai indíttatásairól, arról az egy mandátumról vagy egyenesen bírói államról, inkább egyszerűen a választási eljárási törvény hiányosságáról van szó, ami nem tér ki a boríték formai követelményeire.

Olvass tovább!