A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint 2018 I. negyedévében 65 százalékkal több új lakás épült, mint egy évvel korábban, egészen pontosan 3394. Ha az egész országot nézzük, akkor a kiadott építési engedélyek és az építendő lakások száma is nőtt az előző évhez képest, de Budapesten és a községekben csökkent. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakásépítésre vonatkozó 2015-ben bevezetett és 2019-ben megszűnő kedvezményes áfa meghosszabbítása és hosszú távú lakásprogram kialakítása nélkül ez a növekedés nem fenntartható.
Az elmúlt két év növekedése a lakáspiacon nagyrészt annak köszönhető, hogy 2016-ban „kiemelt közpolitikai figyelem és évek óta nem látott forrásmennyiség irányult a lakhatás területére” – írja a Habitat for Humanity a szervezet éves lakhatási jelentésében. A jelentés felhívja arra is a figyelmet, hogy ezek a források túlnyomórészt a jobb anyagi helyzetben lévő csoportokat segítették abban, hogy saját tulajdonú lakáshoz jussanak (pl. CSOK), tehát a lakhatási szegénység problémáját nem igazán érintették.
Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője szerint nem csoda, hogy az idei első negyedévben ennyire megugrottak az új építésű lakások, mivel „az utóbbi években felfutó fejlesztések közül egyre több került az utolsó fázisba.” Hozzátette, a nagy budapesti beruházások még tovább javítanak a statisztikán, ezt az is alátámasztja, hogy a mostani adatok alapján a vállalkozások által épített lakások aránya 41-ről 50 százalékra emelkedett az előző évhez képest, míg a természetes személyek által építetteké 58 százalékról 50-re csökkent. Tehát egyre növekszik a csupán értékesítés céljából épített új lakások aránya.
Ahogy arra korábban is felhívtuk a figyelmet, a kiadott építési engedélyek számához képest a végül használatba vett lakások száma feltűnően alacsony.
2017 eleje óta mostanáig összesen több mint 40 ezer lakásépítési engedélyt kértek ki magánszemélyek és vállalkozások, a megépült és használatba vett lakások száma pedig 18 ezer körül van.
Persze ennek az egyik oka lehet az, hogy még nem készültek el az engedélyezett lakások, vagy az, hogy végül nem is tudtak megépülni. Emellett viszont az is jelentős tényező lehet, hogy a nem saját használatra épülő lakások számának növekedésével együtt az elkészült új lakásokat egyszerűen nem tudják megfizetni a magyarok, így üresen állnak.
A Habitat for Humanity 2016-os lakásjelentése szerint az üresen álló lakások aránya folyamatosan nő, 2016-ban 550 ezer lakásról volt szó. A legtöbb üres lakás Somogy megyében volt, ott a lakásállomány 18 százaléka nem volt igénybe véve. Emellett viszont 2017 februárjában 8071 hajléktalan ember élt Magyarországon, nem beszélve azokról, akik bár lakásban élnek, de rendkívül bizonytalan anyagi helyzetben: 2015-ös adatok szerint
„a háztartások között 40%-os a nem-teljesítő lakáshitelek aránya, és 480 ezer háztartásnak volt 30 napon túli villamosenergiadíj-elmaradása.”
Az új lakások számának meredek növekedése tehát nem jelenti a lakhatási problémák megszűnését, a lakhatási szegénység továbbra is sokezer magyart érint. Ha a kormány ez ellen szeretne tenni, akkor a szociális bérlakásszektort kellene támogatnia, amely viszont folyamatosan csökken. 2016 végén 121 125 önkormányzati tulajdonú bérlakás volt az országban, de ennek a 9 százaléka nem volt bérbe adva – és a bérbeadott lakások közül is többről tudjuk, hogy nem éppen a rászorulóknak adták ki az önkormányzatok, gondoljunk csak a budapesti I. kerületi polgármester családtagjainak juttatott lakásokra a Budai Várban. És azt is biztosan tudjuk, hogy 2016 óta csak tovább csökkent a szociális bérlakások száma; hamarosan megszűnnek például a budapesti hős utcai és bihari utcai társasházak is.
