Pénteken kétharmados többséggel, 110 támogató és 30 ellenszavazat mellett a horvát parlament ratifikálta a 2011-ben megkötött Isztambuli Egyezményt, mely az első nemzetközi szerződés a nők elleni erőszak visszaszorítására. Az egyezményt eddig összesen 29 ország ratifikálta, köztük 18 EU-s tagállam is.

A szerződés célja, hogy hatékonyabb eszközöket honosítson meg a családon belüli erőszak elleni küzdelemben, védje az áldozatokat és felelősségre vonja az elkövetőket.

Fellép a párkapcsolati erőszak, a zaklatás, a kényszerházasságok és a női nemi szervek megcsonkításának gyakorlata ellen.

Az egyezmény ratifikációja komoly ellenállást váltott ki a legnagyobb kormánypárton, a konzervatív HDZ-n belül és a katolikus egyház részéről is. A parlamenti szavazás előestéjén több ezren tüntettek Split városában, múlt hónapban pedig a fővárosban is több mint 10 ezren vonultak utcára az egyezmény ellen.

Andrej Plenkovic kormányfőt saját pártján belülről is sokan támadták a ratifikáció miatt, de végül pártja nagyrészének és az ellenzéki szociáldemokraták támogatásának köszönhetően problémák nélkül átment a törvényhozáson.

Az ellenzők szerint az egyezményben szereplő társadalmi nem fogalma (amely szerint a nemi szerepek nem öröktől adottak, a nők alárendeltsége csupán társadalmi termék, nem biológiai törvény) aláássa a hagyományos nemi szerepeket és kinyitja az utat a melegházasság és a szabad nemválasztás előtt.

Erről valójában szó sincs, az egyezményben szereplő társadalmi nem csupán annyit állít, hogy a nők elleni erőszak nem a világ vastörvénye, hanem társadalmi hierarchiák eredménye, így lehet ellene küzdeni.

Mindenesetre a horvát ellenzők érve visszaköszön a magyar kormányzat nyilatkozataiban is, amellyel a magyar ratifikáció elmaradását indokolják a döntéshozók. Hazánk 2014-ben ugyan aláírta az egyezményt, de a parlament általi elfogadás azóta sem történt meg, hiába szorgalmazták többször is nőjogi szervezetek és ellenzéki képviselők.

(Mérce / DW)