A korábbinál is keményebben bírálja magyarországi jogállamiság helyzetét az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezetében, amelyet csütörtök reggel ismertettek a testület brüsszeli ülésén.
A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.
A dokumentumtervezet hosszan sorolja a Parlamentnek a magyar jogsértésekkel kapcsolatos aggályait: ezek az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és összeférhetetlenség, a magánélet és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos szabadság; a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a szociális jogok terén látszanak megalapozottnak.
A tervezet ismertetését követő vitán magyar EP-képviselők is felszólaltak: Ujhelyi István, az MSZP politikusa szerint Magyarországon hazugságkampány megy, és a Fidesz idehaza úgy fogja kommunikálni a bizottsági tervezet ismertetését, mint egy, a választás eredménye miatti bosszút, holott ez azért került most napirendre mert pont, hogy a nem akarták a kampányban nyilvánosságra hozni a jelentést.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy Magyarország ellenáll a kvótarendszernek, példát mutat a nemzeti ellenállás terén, és most kétharmaddal védi meg az országot. Gál Kinga, a Fidesz európai néppárti képviselője amellett állt ki felszólalásában, hogy a bizottság olyan problémákat vett elő, amelyeket már Magyarországon már jogi úton megoldottak, szerinte „előre megkomponált koncepciós ügy az egész”.
A LIBE-t vezető Sargentini szerint „egy országnak nincsen arra szuverén joga, hogy a polgárainak az alapjogait csorbítsa, Magyarországnak sem”. Mint mondta, a jelentés nem a magyar állampolgárokról szól, nem a vidékről, vagy egy politikusról, vagy egy pártról, hanem a kormányzat cselekvéséről.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét eddig még sosem alkalmazták. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.
A magyar demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének romlása miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján az EP-képviselők tavaly májusban utasították arra az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az „uniós atomként” is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
(MTI/Népszava)
