Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kirúgta külügyminiszterét Donald Trump

Eltávolította pozíciójából Rex Tillersont, az amerikai külügyekért és diplomáciáért felelős State Department vezetőjét Donald Trump, magyar idő szerint a délutáni órákban. A személycserétt az elnök először Twitterén jelentette be:

A Fehér Ház sajtóosztálya azzal indokolta a lépést, hogy az Észak-Korea atomarzenáljának leszereléséről hamarosan kezdődő, kéynes tárgyalási folyamat kívánta meg a váltást.

Tillersont Mike Pompeo, a CIA vezetője fogja váltani.

A külügyminisztert afrikai körútja során érte a hír, most azt megszakítva siet vissza Washingtonba az átadás-átvételi folyamat megkezdése céljából.

Donald Trump elnök a személycserékről szóló közleményében mind a távozó Tillerson, mind pedig a helyére kerülő Pompeo érdemeit méltatta:

“Mike osztályelsőként diplomázott a West Point katonai akadémián, kiválóan szolgált a hadseregben és kiválóra végezte el a Harvard jogi karát. Ezek után az Egyesült Államok Képviselőházában dolgozott, és bizonyítottan képes az ellenzékkel együttműködve eredményeket elérni.”

[…]

“Szeretném megköszönni Rex Tillersonnak eddigi szolgálatát. Nagyon sok mindent ért el az elmúlt tizennégy hónapban, sok szerencsét kívánok neki és a családjának is.”

Később a Fehér Ház déli gyepén sajtókérdésekre hozzátette, “Rexxel régóta beszéltünk már arról, ami most történt.”

A váltás már régóta érett, ugyanis a konfliktus az elmúlt fél évben az elnök és a külügyminiszter között szinte a nyílt színen, a nyilvánosság előtt zajlott. Trump többször megjegyezte, hogy véleménye szerint Tillerson “túl elitista” politikai gondolkodású, egy esetben pedig a miniszter “idiótának” titulálta az elnököt.

Az új külügyminisztert, Pompeót a CIA élén az eddigi helyettes igazgató, Gina Haspel váltja.

Maga a mocsár

Miután Donald Trump 2016-ban azzal kampányolt, hogy amennyiben elnökké választják, “kiszárítja a mocsarat” a fővárosban, ez alatt pedig a szerinte túlburjánzó és korrupt amerikai politikai elitet értette, némi megrökönyödést keltett, amikor 2017 januárjában a külügyminiszteri pozícióra éppen az ExxonMobil olajcég egyik leghatalmasabb vezetőjét, Rex Tillersont jelölte meg.

Az sokszor agresszív külpolitikájáról ismert amerikai birodalom “szívének” számító Külügyminisztérium Tillerson alatt szétesett, teljes, országok ügyeivel, vagy az emberi jogokkal foglalkozó alosztályok tűntek el, az óriási, a washingtoni Foggy Bottomnál található minisztériumi épület pedig az elmúlt év elejétől üresen kongott, azt Tillerson sohasem szervezte újjá.

A világ egyik legnagyobb multinacionális olajvállalatától érkező Tillersonnak persze jócskán volt magándiplomáciai tapasztalata, a cég ugyanis számos ázsiai és közel-keleit ügylete  miatt saját, külön bejáratú külügyminisztérium-féleséget üzemeltetett. Az állami bürkoráciában is ugyanezeket a gyakorlatias, üzleti szempontokat kívánta a kezdettől érvényesíteni, ez azonban egy jelentős hadsereggel is rendelkező szuperhatalom esetén egyenesen növekvő káoszhoz és a hatékonyság elmaradásához vezetett.

Maga Tillerson már többször le kívánt mondani pozíciójáról, elmondása szerint nem is akarta eredetileg vállalni a miniszterséget, felelsége azonban ráparancsolt, vallásos emberként “Istennek való szolgálatot” végez azzal, ha mégis igent mond.

Rex Tillerson mostani távozása az elnökkel való személyes konfliktusai mellett számos dolognak lehet köszönhető. Elsődleges kiváltó oka az lehetett, hogy Tillerson, üzleti kapcsolatai révén kifejezetten ellenezhette Trump tervezett kereskedelmi háborúját Európával az acélipar területén, erről a lépésről több befolyásos republikánus szenátor is kifejezte, óriási hibának tartják.

De más irányban ott van például az Egyesült Államok Irak- és Szíria-politikája. Az óvatos, a hagyományos NATO-szövetséges Törökország mellett hallgatólagosan kitartó Obama és John Kerry politikája helyett Tillerson sokkal egyértelműbben és erőteljesebben kezdte támogatni az iraki és szíriai kurd államokat, utóbbinak még akár 300 ezres határőrséget is szervezett volna a török határon az Iszlám Állam elleni további együttműködés fejében.

Ezek a lépések mélypontra sodorták Törökország és az USA kapcsolatait. Mostani, afrini offenzívája előtt Erdogan konkrétan már a kurd “terroristák” támogatásával vádolta meg Amerikát.

Tillersont ugyan Putyin régi barátjaként tartották számon, mivel az Exxonnak komoly érdekeltsége van oroszországi olajlelőhelyeken, ugyanakkor éppen ma a leköszönő külügyminiszter bejelentette, meggyőződése szerint az orosz állam követte el az angliai Salisburyben, egy orosz-brit kettős ügynök és a lánya elleni, március 5-i ideggázos támadást.

(Washington Post // Kép: Amerikai Nagykövetség, London)

Olvass tovább!