A választási eljárásról szóló törvény nem teszi lehetővé a választási irodák számára, hogy ellenőrizzék, valóban a választópolgárok aláírása szerepel-e az ajánlóíveken – közölte Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az M1 csatorna csütörtök reggeli műsorában.

A választási irodák névjegyzékében ugyanis- ahogyan Patyi is fogalmazott – nem szerepel a választópolgár aláírása. Az NVB elnöke elmondta: a törvény pontosan meghatározza azokat az adatokat, amelyeket az ajánlások ellenőrzésekor a választási irodáknak össze kell vetniük a nyilvántartásban szereplővel: ilyen a választópolgár neve, anyja neve, lakcíme, személyi azonosítója; az aláírást azonban nem szerepel ezek között.

Ez azért jókora résnek tűnik az NVB pajzsán, tekintve, hogy az új választási eljárási törvény alapján éppen a választópolgár aláírása az egyetlen záloga annak, hogy az jelöltek igazolni tudják indulásuk támogatottságát. Ugyanakkor az is belátható, hogy önmagában az aláírások ellenőrzése minta alapján nemcsak, hogy rendkívül körülményes lenne, de legalább annyi visszaélésre adna lehetőséget, mint a jelenlegi rendszer. A magyar jogrendszer bizalma egyébként is megingott a kézírás vizsgálatában. Bár a bíróságokon az írásszakértők továbbra is hivatottak megállapítani, hogy ugyanattól a személytől származik-e egy hosszabb írott szöveg, az ennél messzebb menő – személyiségre, igazmondásra vonatkozó –  következtetések levonására az Igazságügyi Minisztérium 2016 márciusa óta nem tartja alkalmasnak a grafológiát.

Patyi András az NVB számára rendelkezésre álló, csalások kiszűrését szolgáló eszköztár leginkább abból áll, hogy amikor az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok döntenek egy jelölt nyilvántartásba vételéről, akkor megvizsgálhatják, van-e „gyanús körülmény” az ajánlásoknál. Hozzátette: most relatíve sok olyan esetről hallani, amikor az ajánlások ellenőrzése után a választási bizottságok feljelentést tesznek tiltott adatkezelés miatt és nem veszik nyilvántartásba a jelöltet.

A „gyanús körülményeknek” egyébként jó néhány típusa egészen konkrétan körülírható a jelenlegi és a négy évvel ezelőtti ajánlásgyűjtő időszak tapasztalatai alapján. Ilyen lehet például az, ha különböző jelöltek ívein azonos személyi adatokkal, de eltérő aláírással adják le az ajánlásokat, még ha ebben az esetben azt nem is lehetne egyértelműen megállapítani, hogy melyik ív hamis.

Mint az Patyi is elmondta, a napokban az NVB is döntött olyan ügyben: néhány jelöltnél feltűnő volt, hogy teljesen azonos sorrendben szerepeltek az adatok, és azonosak voltak az elírások is. Ráadásul – tette hozzá – az ajánlások között szerepelt olyan ajánlás is, amelyet bizonyíthatóan nem adott le a választópolgár. Mindezek alapján az NVB az ajánlásokat érvénytelenítette és a jelölt nyilvántartásba vételét törölte.

Az ajánlásgyűjtési időszakban mi is beszámoltunk olyan esetről, amely bemutatta, milyen módszerekkel hamisítanak aláírásokat a bizniszpártok. Mint ismert, minden korábbinál több párt állíthat listát az idei választásra, amennyiben a csalásokat nem sikerül megfelelő mértékben kiszűrni. Jelenleg 40 párt vár arra, hogy jogerősen nyilvántartásba vegyék az országos listáját.