Ma ismét kiderült: Németh Szilárd nem csupán rezsiügyekhez és a gázárakhoz ért mindenkinél jobban, hanem a közegészségügyhöz és a betegellátáshoz is. Arról kérdezték szerdán, mit is szól a sürgősségi osztályok tragikus túlterheltségéhez és elhanyagoltságához Magyarországon. Amire is azt válaszolta:

Van egy olyan „velünk született probléma”, hogy minden üggyel szeretnénk szaladni az orvoshoz. Én például tegnap szögbe nyúltam, és evvel is elrohanhattam volna, de megpróbáltam magam megoldani.

Ugyanezzel az induló kézlegyintéssel intézi el Szakértő Szilárd Vathy Zsuzsa ügyét is, mondván, egyszerűen túl sokan vannak az orvosi ügyeleteken, tök fölöslegesen mászkálnak a sürgősségire, és egyszerűen „lehúzzák a rendszert.”

Ismerős érvelés? Nem? Akkor bizonyára nem figyeltek eléggé 2007 és 2010 között.

Akkor indította el ugyanis a második Gyurcsány-kormány az egészségügyet hipp-hopp megmenteni kívánó intézkedésként a méltán népszerű vizitdíj melletti kampányát. Akinek esetleg ez ma már keveset mondana, ezt közel két teljes évig kellett fizetni a magyar társadalombiztosításban, háziorvos rendelőn kívüli látogatása, illetve saját kezdeményezésű nem-körzeti orvosnál tett látogatás esetén (600 Ft), indokolatlan (!) látogatás esetén, vagy beutaló nélküli szakrendelői látogatásnál (1000 Ft).

Amikor végül, óriási tiltakozás közepette, és nem sokkal a 2006 őszi tüntetések és zavargások után 2007 februárjában bevezették, a Gyurcsány-féle egészségügyi „reformok” (értsd: végső soron a magánbiztosítós, részlegesen ingyenes egészségügyi rendszer) nyitányaként, elkezdődött a magyarázkodás, kioktatás, és a nép szelíd feddése, amiért nem értékelik eléggé ezt a korszerű vívmányt. A fekete- és szürkegazdaság, tehát a hálapénz  egyébként sikertelen felszámolási kísérlete mellett a fő érv az volt, hogy ez majd visszaszorítja azoknak a számát, akik a TB-n élősködve akár egy (könnyen elfertőződő sebet okozó) rozsdás vasszög miatt is orvoshoz fordulnának.

A hibás tehát sem a 2007-es Gyurcsány, sem pedig a 2018-as Németh Szilárd szerint nem a forrásait rosszul felhasználó, pazarló állami rendszer, hanem maga az azt használó nép.

Mondhatni, körbeértek itt a dolgok. Akkor az IMF-hitel, a költségvetési egyensúly és a felzárkózás miatt nem volt ildomos minden kis nyavalyával orvoshoz járni, most pedig simán a hatékonyabb működés és a nyilván a nemzet felemelkedése miatt.

Érdekes módon az ilyen érvek mindig olyan helyzetekben kerülnek előtérbe Európa nyugati felén is, amikor egy kurrens kormányzatnak éppen nagyon nem tetszik az, hogy egy egészségügyi rendszer teljesen ingyenes. Így fordulhatott elő az is, hogy az angol jobboldali bulvársajtó egyik (azóta rasszizmusa miatt elbocsátott) megmondóembere, Katie Hopkins is arra biztatta a szegényeket, hogy eddzenek, sportoljanak többet, és akkor nem lesz túlterhelt a brit nemzeti egészségügyi szolgálat. Mert ő ugyan nem fizeti a drága kis adójából, ha valaki a cigaretta miatt tüdőrákos lesz, tiszta sor! Ha nem csinálsz semmi egészségtelent, sohasem lesz semmiféle bajod, na persze.

Jó, mondjuk ő azt is képes volt leírni, hogy az angol egészségügy túlterheltsége a kövér emberek miatt van, akiket jól farba kéne csak rúgni, és lefogynak, akkor pedig nem kell majd orvoshoz menniük. Dehát Hopkinst milliók hallgatták és nézték fénykorában, és kétségtelenül sokan máig hisznek is neki.

A teljes érvelés itthon és külföldön is egy speciális piacpárti logikából következik, amely szerint a saját magunkért vállalt felelősség önmagában kiváltja a működő állami intézmények és szolgáltatások rendszerét, és a jóléti államra lényegében nincsen is szükség.

Pedig éppen az olyan esetek, mint Vathy Zsuzsa író hanyagság miatti tragikus halála mutatják meg igazán, bárkivel és bármikor megtörténhet ilyen végzetes szerencsétlenség. Ilyenkor pedig nincs idő arra, hogy a sürgősségi osztályon adminisztráljunk. Ez az egyik legalapvetőbb olyan intézmény, amelyet egy modern államnak maradéktalanul fenn kellene tartania.

Mi késztethet vajon valakit arra, hogy ilyesmit elhiggyen, terjesszen? Természetesen a piaci profit.  Magyarországon nem véletlenül hagyják leépülni a közkórházakat, és a szakrendelőket is, hiszen dübörög a magánegészségügy, árad a tőke a fizetős de kulturált ellátást biztosító cégek felé, jó kis üzlet ez, amit egyre inkább nyíltan is támogat a jelenlegi politikai rendszer.

Emlékeztetőül, ez a Fidesz az a Fidesz, amely elérte az MSZP-SZDSZ kormány alatt a szociális népszavazást, kiplakátolta, hogy „Az egészség nem üzlet!” majd meg is nyerte a referendumot, és 2009 januárjára visszavonatta a vizitdíjat.

Csak kevesen sejtették, hogy pontosan ezért a lopakodó privatizációért történt mindez.

Noha a rezsibiztosról elsősorban nem olyan emlékeket őrzünk, amelyek szerint különösebben követné a nyugati trendeket, legújabb megjegyzései egyértelműen illeszkednek abba az őrületbe, amely épp ennek az intézménynek a teljes erodálását célozza meg. Ez ellen pedig minden baloldalinak, de általában a normális gondolkodású embereknek is tiltakoznia kell, hiszen ezt hívjuk kisebb ellentmondásként népellenes demagógiának.