Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A muszlimok kezében lehet a megoldás az amerikai tömeglövöldözések visszaszorítására

Mi lenne, ha az amerikai muszlimok – a különféle becslések szerint 3-7 millió polgár – úgy döntenének, hogy tömegesen belépnek a helyi fegyverlobbi leghírhedtebb szervezetébe, az NRA-be?

A Kentuckyban hétfőn készült fotót az NRA osztotta meg Facebook-oldalán. “minden amerikai fegyvertulajdonosnak: Ébresztő!”

Az ötlettel Mehdi Hasan, a Washingtonban élő brit újságíró játszik el a The Intercept portálon. Abból indult ki, hogy a sokak által az egyik legnagyobb hatalmú civil szervezetnek tartott NRA-nek (National Rifle Association) mintegy 5 millió tagja van. Ha az amerikai muszlimok fognák magukat, és mind, vagy legalábbis nagyon sokan belépnének, az alapvetően megváltoztathatná az amerikai közvélemény viszonyát a lőfegyverekhez.

Hasan, akit egyébként a világ 500 legbefolyásosabb muszlim személyisége közt tartanak számon, úgy képzeli, hogy a muszlimok „hatalomátvétele” az egykor Charlton Heston színész által elnökölt egyesületben feltehetően szívbajt hozna az amerikai konzervatívokra. A képviselőház republikánus szóvivője, Paul Ryan rögvest sürgős törvényjavaslatokat szorgalmazna annak érdekében, hogy alaposabban ellenőrizzék a fegyvervásárlók hátterét, és hosszabb legyen a várakozási idejük. A jobbszélen talán egyesek még a gránitba vésett második alkotmánymódosítást magát (amely a fegyverviseléshez való jogot rögzíti) is megkérdőjeleznék. Trump elnök pedig bizonyára elkezdene tweetelni a lúzer NRA-ről, amely a radikális iszlámot melengeti a keblén.

Gondoljunk csak bele, ha a floridai iskolában múlt szerdán 17 embert megölő Nikolas Cruz, vagy a tavaly Las Vegasban 59 embert kivégző Stephen Paddock muszlim lett volna, vitatta volna bárki is, hogy ezeket a támadásokat azonnal terroristának minősítsék?

Vagy vitatta volna-e bárki, ha Trump azonnal újabb korlátozásokat rendel el a muszlim polgárok beutazása vagy letelepedése kapcsán, vagy esetleg akár internáló táborok létrehozását sürgeti?

Nem Hasan az első, akiben ez a hipotézis felmerült, Tom Friedman a New York Times-ban vetette fel tavaly, hogy ha Stephen Paddock muszlim lett volna, vagy legalább lenne egy olyan fotó, amelyen az egyik kezében a Koránnal, a másikban egy félautomata fegyverrel pózol…, akkor biztosan többen sürgették volna vizsgálóbizottságok azonnali felállítását annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen módon lehetne megakadályozni, hogy mindez újra megtörténjék.

Ha már úgyis létezik a muszlimokkal kapcsolatos „kettős mérce”, miért ne használhatnánk ezúttal valami értelmes dologra?

Bár Hasan szerint is vannak arra utaló jelek, hogy nem menne mindez olyan könnyen. Az NRA ugyan elvileg vallástól, etnikumtól függetlenül kiáll minden fegyverhasználó joga mellett, de Hasan emlékeztet rá, hogy pl. a fekete Philando Castile esetében, akit azután lőtt agyon egy rendőr 2016-ban, hogy a férfi közölte, fegyverviselési engedélye és fegyvere is van, az NRA nem sietett felemelni a hangját.

Sőt, egy történelmi példát hozva, amikor 1967 májusában a Black Panthers Párt egy csoportja lőfegyverekkel a kezében demonstrált a Kaliforniai Parlamentben, Ronald Reagan elég sebesen aláírta a  Mulford Act nevű törvényt, méghozzá az NRA abszolút támogatásával. A törvény a fegyverek utcai viselését korlátozta, és azután jött létre, hogy a fekete kisebbség jogai védelmében kiálló Párducok fegyveres „osztagai” kezdték ellenőrizni bizonyos negyedekben a rendőri túlkapásokat.

Ha a republikánusok már a fekete amerikaiak fegyvertartási jogaiért sincsenek oda, hogyan vélekednének vajon a muszlimokéról? Az NRA tagjainak 77 százaléka republikánus, és a Pew kutatóintézet számai alapján a republikánusok többsége úgy gondolja, hogy az Egyesült Államokban élő muszlimok támogatják a szélsőségeseket. Tízből csaknem kilenc republikánus aggódik az iszlám nevében elkövetett szélsőségek miatt.

Ha ezek az emberek már a fegyvertelen és békés muszlimok miatt is aggódnak, és ellenségesek velük szemben, mi lenne, ha legálisan szerzett fegyverekkel ellátott muszlimok laknának a szomszédjukban?

Hasan elfantáziál a lehetséges PR-kampányokról, az AR-15 félautomata puskát szorongató, fejkendős hölgyekkel, olyan szlogenekkel, mint pl. „az egyetlen módja, hogy megállítsuk a rossz fiúkat, ha fegyvert adunk egy jó muszlimnak”, vagy a #muslimsforNRA, #Allahlovesguns virális hashtagekkel.

A konzervatívok talán végképp eszüket vesztenék e skizofrén helyzetben, de mindez aláásná az NRA hitelét, magáét a második alkotmánymódosításét is, akárcsak az USA toxikus fegyverkultúrájáét. Ráadásul lezárná a „miért képtelenek beilleszkedni a muszlimok” vitát is.

Ha az átlagos amerikai muszlimok belépnének az NRA-be, az talán a szervezet mérsékeltebbé válásában is segíthetne. Ahogy Hasan emlékeztet rá,

nagyon is sok közös pontot találunk a fegyvertartás fanatikusai és a muszlim szélsőségesek között. Mindkét csoport tagjai ultrakonzervatív reakciósok, mindkettőben túlnyomó többségben vannak a férfiak, mindannyian rajonganak az erőszakért, és megszállottan viszonyulnak a szent szövegek betű szerinti olvasatához, legyen az a Korán vagy egy alkotmánymódosítás.

Eközben az úgynevezett mérsékelt muszlimoknál  nagy hagyománya van  a szélsőségek elleni kiállásnak, saját közösségeikben is, és e téren az NRA-n belül is várhatóan jól teljesítenének.

Hasan szórakoztató írása nagyon is pontosan érzékelteti, mennyire álságos, képmutató és olykor abszurd érvek alapozzák meg a Nagy Amerikai Fegyvervitát.

A fentieken kívül csak néhány példa:

Donald Trump óvakodott attól, hogy a floridai gyilkosságok után akárcsak használja is a lőfegyver szót, többször utalt viszont arra, hogy fontos a mentális betegek gondozása a prevenció érdekében. Úgy tűnik ugyanis, hogy Nikolas Cruz, akit még csecsemőként fogadtak örökbe, és tavaly, anyja halála után teljesen árván maradt, egy darabig kezelésre járt.

Csakhogy a Trump-adminisztráció tavalyi költségvetésében 26%-kal csökkentette a közegészségügyi szolgáltatások támogatását, és ennek következményeként több állam is visszavágta többek között a mentális betegeknek nyújtott ellátásokat. (Az elnök szóvivője egyébként hétvégén utalt arra, hogy Trump támogatná a fegyvervásárlók szövetségi ellenőrzésének szigorítását, de mint a CNN emlékeztet rá, korábbi hasonló  ígéreteit eddig nem követte konkrét változás.)

Hasonló képmutatás jellemez több republikánus politikust is, így pl. a mentális betegek ellátását szintén alulfinanszírozó Florida kormányzója, Rick Scott korábban megvétózott egy olyan törvényt, amely előírta volna, hogy a gyerekekkel foglalkozó pszichológusok és pszichiáterek a fegyverekkel kapcsolatos prevencióra is kitérjenek.

Míg a fegyvertartás szabályozatlansága mellett kiállók gyakran érvelnek azzal, hogy csak a több fegyver növelhetné a biztonságot, épp az NRA érte el 1996-ban, hogy a legfontosabb közegészségügyi intézmény, a Center for Disease Control (CDC) nem finanszírozhat olyan kutatásokat, amelyek a fegyvertartás hatásait mérik. Azaz e témában az amerikai állam kvázi megtiltotta magának a tények tanulmányozását.

Nikolas Cruz történetesen az iskolában tanulhatta meg a fegyverhasználatot, az amerikai hadsereg által finanszírozott program (Junior Reserve Officer Training Corps, JROTC) keretében, amely 2016-ban, amikor Cruz is részt vett benne, 10.827 dollár értékű támogatást kapott az NRA-től.

Az amerikai fegyveres erők nyugdíjas tisztjei által felügyelt program 1700 középiskolában működik, és a Cruz volt sulijában lévő egység vezetője szerint most, a lövöldözés idején is bizonyította, mennyire hasznos. Igaz, nem a fegyverek révén: kb. 90 diák bújt el a lövészet kellékeiként használt paravánok mögött Cruz ámokfutása közben.

Olvass tovább!