Miután az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazás elleni beadványt, vasárnap helyi népszavazásra kerül sor Erzsébetvárosban (VII. kerület), arról, hogy a kerületben működő vendéglátó üzletek csak reggel 6 és éjfél között lehessenek-e nyitva. Kérdés, hogy ez a legjobb és leghatékonyabb módja annak, hogy pontosan feltárjuk az érintettek igényeit, a problémákat, és lehetséges megoldásokat keressünk rájuk.

A nyitvatartás korlátozása önkormányzati hatáskör, de ahogy a kerületi polgármester, Vattamány Zsolt (Fidesz) fogalmazott: „a képviselő-testület december 12-ei ülésén azért rendelte el a népszavazást, mert ebben a kérdésben nem tudtak dönteni”. Az önkormányzat – Vattamány állítása szerint – nem kampányol sem az igen, sem a nem mellett, egyszerűen az emberek véleményét szeretnék megismerni.

A Fidesz és a KDNP nem nyilvánul meg az ügyben, az ellenzéki pártok közül a Párbeszéd és a DK az igennel való szavazásra hív fel, a Momentum és a Liberálisok a nem mellett érvelnek, míg a Jobbik és az MSZP nem foglal állást a kérdésben, pusztán a részvételre buzdít. Az LMP, miután önkormányzati képviselőjük elsőként kezdeményezte a helyi népszavazást ebben az ügyben, hátrébb lépett és az igennel való szavazás helyett arra buzdítja a kerületi lakosokat, hogy menjenek el szavazni. (azonnali.hu)

A leghangosabban az ügyben az érintett, körzetben lakó civilek kampányoltak az igen mellett, míg a nem mellett érthető okokból a szórakozóhelyeket tulajdonló, üzemeltető vállalkozók.

„Mi lesz a kieső bevételekkel?” – kérdezi az egyik oldal, „Mi lesz a lakók nyugalmával?” – kérdezi a másik.

Ha közgazdászként nézünk a problémára, akkor világos, hogy klasszikus piaci kudarccal van dolgunk. A problémahalmaz az externális hatás(ok) [externáliák] iskolapéldája. Externáliáról akkor beszélünk, ha a piaci interakció vagy annak valamely része (termelés-csere-fogyasztás) során a piaci szereplőkön kívül harmadik félnek kompenzáció nélküli kárt okoz (negatív externália) vagy hasznot hajt (pozitív externália). (OECD)

A konkrét esetben a bevételek elsősorban a vendéglátó egységeknél (azok tulajdonosainál) keletkeznek, illetve részben az adóbevételeken keresztül az önkormányzatnál (helyi iparűzési adó) és a költségvetésnél (központi adók). Vannak bizonyos járulékos haszonélvezők is, mint például a taxisok, a rövid távú szálláshely-kiadással foglalkozók, a turista utakat szervezők, vagy a (budapesti) turizmusban érdekelt egyéb szolgáltatók (pozitív externális hatások).

A költségek ugyanakkor nem csak ezeknél a szereplőknél jelennek meg, hanem a környéken lakóknál is. A zaj, a szemét, a parkolóhely hiánya, és a többi, mind-mind náluk jelentkezik. Náluk, akik nem realizálnak semmilyen bevételt. Kívülállók, akik mégis érintettek. Időnként felmerül, hogy a környék lakásárainak, lakásbérleti díjainak növekedése egyfajta kompenzációt jelent a helyi lakosoknak, de ez csak azok esetében merül fel, akik el szeretnének (tudnak) költözni, illetve, akik kiadható lakással rendelkeznek, függetlenül attól, hogy helyben laknak-e, vagy sem. Azok számára, akik az érintett területen laknak és továbbra is ott szeretnének élni, a kívülállóként viselt költségek mellé nem jelennek meg hasznok a „mérleg másik serpenyőjében”.

A bulinegyed példája nem a tisztán negatív externália, hiszen vannak pozitív externális hatások is, de az biztos, hogy a helyben élők számára a negatív externális hatás erősebb a pozitívnál, hogy finoman fogalmazzunk.

A közgazdasági helyzetet az alábbi ábra mutatja:

Forrás: IB Economics

A társadalmi költségek meghaladják a privát költségek összegét, ezért a piaci egyensúly nem lesz optimális: a piacon az egyensúlyi ár túl alacsony, a termelt mennyiség pedig túl nagy.

A társadalmi optimum – amelyet a társadalmi költségek ismeretének fényében tudunk megállapítani – eléréséhez alacsonyabb mennyiségre és magasabb árra van szükség. A valós vagy teljes társadalmi költségek (harmadik fél által viselt költségekkel együtt) megjelenítésének eszköze lehet például az adott tevékenység adóztatása. A negatív externália miatt kivetett adóval a szabályozó érzékelteti az externális költségeket, a magasabb (társadalmi) költség pedig magasabb árat és csökkenő mennyiséget eredményez. Akárcsak a mennyiségi korlátozás, azaz a nyitvatartási idő korlátozása.

A döntéshozó választhat utasítás típusú szabályozást (például mennyiségi korlátozást) vagy piaci típusú szabályozást. Extra adót (buliadó, nyitvatartási illeték, zajszennyezési hozzájárulás, takarítási díj, részegség-felhalmozási hozzájárulás, stb.), lehet kivetni a bulinegyed szórakozóhelyeire vagy lehet nyitvatartási engedélyeket árulni nekik.

A lényeg, hogy a megfelelő forma arra ösztönözheti ezeket a helyeket, hogy csökkentsék a károk (külső költségek) termelését, ugyanakkor forrást biztosít, amely lehetővé tenné a lakók kompenzációját és/vagy költségeik közösségi megoldásokkal való csökkentését.

Itt érdemes megállni egy szóra. Felmerül, hogy a helyi hatóság bevonása nélkül, piaci alapon is megoldható a kompenzáció, illetve működhet az önszabályozás, de sajnos a közgazdaságtan éppen az ilyen esetekre vonatkozóan állítja, hogy az érintettek nagy száma miatt ez nem megy önkéntes (piaci) alapon.

Az nem kérdés tehát, nem lehet kérdés, hogy a helyieknek, a környéken lakóknak érintettségük okán (negatív externális hatás) lehet, illetve kell, hogy legyen beleszólásuk abba, hogy az érintett piac (bulinegyed), hogyan működjön, működhessen.

Nem a közösség van a piacért, hanem a piac van a közösségért. A piacok működésmódjának szabályozása (akár teljes tiltása) demokráciákban éppen a demokrácia érdekében természetes és szokásos dolog.

A kérdés az, hogy vajon a (helyi) népszavazás-e a legmegfelelőbb formája a közösségi döntéshozatalnak, a választói preferenciák felmérésének?

Sokan állítják, hogy ez a népszavazás felesleges pénzkidobás, nem más, mint egy igen drága közvélemény-kutatás (nagyjából 40 millió forintba kerül megrendezni). Vannak, akik azt sérelmezik, hogy miért szavazhatnak a külső kerületrész lakói, akik nem érintettek. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a valószínű érvénytelenség miatt végül újra az önkormányzathoz kerül vissza a labda, és a képviselőknek kell (vállalva a politikai felelősséget) dönteniük a szabályozásról.

Valóban számos olcsóbb módja van a preferenciák feltárásának, ez nem kétséges. Ujvári-Kövér Mónika és Szücs Balázs (mindketten DK-MSZP-EGYÜTT-PM-FÜGE-EEE önkormányzati képviselők) online kérdőíve árnyaltabb képet ad a bulinegyed problémáiról.

Illetve számos közvélemény kutató és társadalomkutató vállal (40 milliónál kevesebből) olyan kutatást, amely mélységükben tárja fel a konkrét piac működésének anomáliáit, járulékos költségeit, a szereplők (beleértve a lakosság) igényeit.

Amit ehhez hozzá szeretnék tenni, az az, hogy a hazainál igényesebb közpolitikai környezetben az önkormányzat hasonló esetben nem pusztán közvéleményt kutat, érdekegyeztet, esetleg népszavazást ír ki, hanem közgazdasági/közpolitikai elemzést rendel.

Olyan elemzést, amelyik nem egyszerűen feltárja a problémát és lehetséges megoldásokat javasol, de végigveszi, elemzi az egyes megoldási lehetőségek szabályozási, közgazdasági, jóléti vonzatait. Mert lehet, hogy klassz dolog bezárni a kocsmákat éjfélkor, de az is lehet, hogy éjfél (vagy éjjel 11) utáni nyitvatartási engedélyeket (jegyeket) sávos rendszerben árulni még klasszabb, mert a befolyó pénzből meg lehet oldani az összes alsóbb emeleti ablak hangszigetelését az érintett zónában.

De lehet, hogy az lenne a legjobb, ha a jelenleg is érvényben lévő rendeleteknek szereznének érvényt – aminek nyilván van egy plusz ráfordítás igénye, amit szintén jó lenne tudni. Nem azt mondom, hogy ez utóbbi a jobb, nem is azt, hogy az előbbi, és nem is azt, hogy minden jó így, csak több közterület-felügyelő kellene éjjel az utcákra. Azt mondom, hogy sajnos nem készülnek egy ideje (magasabb szinten sem) olyan közpolitikai elemzések, amelyek a jóléti közgazdasági eszköztár alkalmazásával megpróbálják az egyes intézkedések jóléti hatásait felmérni, kiszámolni.

Lehet népszavazást kiírni, de a közpolitika, amennyiben a társadalmi (közösségi) jólét maximalizálás a cél, ennél azért bonyolultabb ügy. Ennél több munkát igényel még egy ilyen „egyszerű” kérdésben is.

Mindenesetre, ha már van helyi népszavazás, akkor azért én arra buzdítok mindenkit, hogy menjen el szavazni, egyrészt azért, mert legalább az éjfél utáni zárva tartás támogatottsága/elutasítottsága kiderül, másrészt mert demokratikus jogainkat gyakorolni jó dolog.