A menekültek tranzitzónán belüli befogadását körülbelül két-három hete a minimumra korlátozták a magyar hatóságok, írja közleményében az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) budapesti irodája. A szervezet szerint az intézkedés akadályozza a menekültek alapvető nemzetközi jogait.
Simon Ernő, a UNHCR magyarországi irodavezetője a Mércének elmondta, míg korábban a hatóságok napi átlag 8-10 embert engedtek át a déli határkerítésen létesített tompai és röszkei tranzitzónákba, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket, addig nagyjából egy hónapja ez a szám napi átlag két főre csökkent, és van, amikor senkit sem engednek át.
A szervezet szerint ezzel Magyarország a nemzetközi és EU-s törvényeket is megszegi, mivel aki a tranzitzónákból elküldve, a szerb oldalról a kerítést átvágva próbálna bejutni, azt automatikusan visszaküldik.
A hirtelen szigorítás nagyjából egybeesik azzal, hogy a magyar médiában is megjelent Altusz Kristóf államtitkárnak egy máltai lapban tett nyilatkozata, amely elismeri, hogy nagyjából 1300 menekültet befogadott az ország. Az esetből a választási kampányban nagy botrány lett, hiszen az a Fidesz kormány utóbbi két évben folytatott retorikájával élesen szembement.
A UNHCR azt is kifogásolja, hogy a magyar kormány a most előkészített Stop Soros törvénycsomaggal súlyosan korlátozná a civil szervezetek menekültek körében végzett munkáját. Simon Ernő elmondta, az ENSZ és Magyarország között létezik egy egyezmény amelynek értelmében a UNHCR szegedi munkatársai a tranzitzóna minden területére beléphetnek. Az itt pár hétig, hónapig tartózkodó kiskorú menedékkérőknek azonban csak egy alapfokú foglalkoztató- és nyelviskola működik minden zónában, holott teljes körű oktatásra lennének jogosultak.
Éppen ezért lenne fontos, tette hozzá az irodavezető, hogy a különböző, a menedékkérők ellátására specializálódott civilek könnyebben hozzá tudjanak férni a tranzithoz, hiszen jelenleg például semmiféle pszichiátriai ellátás nem áll rendelkezésre.
A magyar kormány nagyjából a 2015-ös „szükséghelyzet” bevezetése óta az alapvető ellátáson kívül beszüntette azokat a Magyarország által elismert menekülteknek szóló állami programokat, amelyek az oktatás, traumák feldolgozására szolgáló pszichológiai ellátást és az elhelyezést segítették, ezeket a feladatokat ma olyan civilek látják el, mint a Cordelia Alapítvány vagy a Menedék.
Simon kiemelte, a menedékkérők döntő többsége háborús övezetből, Szíriából, Afganisztánból érkezik a tranzitzónákba, így sokszor még a kiskorúak is pszichiátriai kezelésre szorulnak a traumák feldolgozására. Ha azonban a Stop Soros-csomag bevezetésével a menekültügyekkel foglalkozókat is „bevándorlásszervezőknek” minősítik át és eltiltják őket a határsávból, valamint egyéb más módokon lehetetlenítik el a munkájukat, az egyenesen súlyos válsághelyzethez is vezethet, ugyanis a magyar hatóságok már a minimális szolgáltatásokat sem mindig biztosítják ezeknek azt embereknek.
(UNHCR / Mérce // Címoldali kép: MTI, Ujvári Sándor)
