A Legfőbb Ügyészség hétfői közleményében leszögezte, hogy „szakmaiságot teljesen nélkülöző, politikai jellegű támadásokra nem kíván reagálni”. Szerintük az elmúlt napokban „a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő, teljesen megalapozatlan állításokon alapuló politikusi nyilatkozatok” jelentek meg az Elios Zrt. ügyében, miközben az ügyészség maga, ahogy eddig is, ezentúl is „alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával” dolgozik.
Az Európai Unió csalás ellenes hivatala, az OLAF jelentésének hatására jelentette be január végén a Pest Megyei Főügyészség, hogy nyomozást rendel el, amivel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. Két évvel ezelőtt a Nemzeti Nyomozó Iroda már végzett nyomozást az ügyben, amit azzal zártak le 2016-ban, hogy nem találtak semmi törvénybe ütközőt. Mint tudjuk, ehhez képest az EU-s szerv egészen mást állapított meg saját nyomozásuk végeztével.
Polt Péter hivatalát az elmúlt időszakban valóban érték meglehetősen éleshangú bírálatok, Jávor Benedek például lemondásra szólította fel a legfőbb ügyészt, és azt is kilátásba helyezte, hogy ha nem mond le önként, akkor az EP-s képviselő Áder Jánoshoz fog fordulni. Harangozó Tamás MSZP-s képviselő levélben fordult Polthoz, az LMP törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében az EU-s támogatások visszatérítését a felelős cég tulajdonosának kellene befizetnie. Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje ismeretlen tettes ellen bűnpártolás gyanújával feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Iroda előző, eredménytelenül lezárt nyomozása miatt, aztán még egy bilincset is átadott az Ügyészségen egy Polt Péternek címzett borítékban.
Az Ügyészség közleményében figyelmeztetett arra, hogy az ügy kiterjedtsége és bonyolultsága miatt a nyomozás időtartama évekig is elhúzódhat, de ha a Legfőbb Ügyészség bűncselekmény gyanúját vélelmezi, akkor elrendeli a nyomozás megindítását.