A tavalyi év folyamán 11.039 roma személyt evakuáltak erőszakkal táborhelyeikről Franciaországban, ez 12 százalékkal magasabb szám, mint az egy évvel korábbi.

Az adatok az Emberi Jogok Ligája (LDH) és az Európai Romajogi Központ (ERRC) közös anyagából származnak, amelyet február 6-án adtak közre. E szerint tavaly 130 squatot, tábort vagy egyéb élőhelyet evakuáltak, és akárcsak a korábbi években, a hatóságok az esetek felében egyáltalán nem kínáltak fel más lakhatási lehetőséget, legfeljebb olyan átmeneti megoldásokat, mint a tornatermek vagy az ún. szociális hotelek.

Mindez annak ellenére történt így, hogy egy 2012-es rendelet előírja, hogy a hasonló lakhelyek lebontása esetében átfogó támogatást kell nyújtani a kilakoltatott embereknek.

Jelenleg 570 nyomortábort, összeeszkábált bódékból álló telepet tartanak számon Franciaországban, ahol összesen kb. 16 ezren élnek – jobbára teljesen méltatlan és egészségre veszélyes körülmények között, így folyóvíz vagy orvosi szolgáltatások nélkül. Nagy többségük külföldi, gyakran román vagy bolgár állampolgár, de akadnak köztük ukránok, moldávok és még messzebbről érkezettek is.

Bár a francia kormány január végén ígéretet tett arra, hogy öt éven belül tartósan felszámolja ezeket a nyomortelepeket, egyszerre „igényes és humánus” módon, látszólag nagyon is méltányolható hozzáállásról téve tanulságot. A civilek mégis aggódnak, mert az eddigi gyakorlat (Emmanuel Macron köztársasági elnök csapata májusban, pártja egy hónappal később vette át az ország vezetését a szocialistáktól) teljesen másképp alakult, és egyáltalán nem a humanizmus és körültekintés jellemezte.

A legdurvább példa erre, hogy a téli kilakoltatási moratóriumot sem tartották tiszteletben, sem 2017 elején, sem november-decemberben e roma családok esetében, még a különösen hideg és csapadékos időszakokban sem.

Emmanuel Macron tavaly júliusban ünnepélyesen kijelentette, hogy nem akar év végére olyan embereket látni, akik az utcán vagy az erdőkben alszanak. Ahogy a roma családok kilakoltatása is mutatja, a kijelentés nemcsak elhamarkodottnak bizonyult, de a kormány döntései sok esetben éppen azt eredményezték, hogy még többen kerüljenek utcára.

Óriási felháborodást okozott decemberben az a bejelentés, hogy a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldieket járőröző hivatalnokok raknák ki a hajléktalan szállókról. Csak az utóbbi napok szélsőséges időjárása nyomán nyitottak meg átmeneti melegedőnek iskolákat vagy más középületeket pl. Calais-ban, amelynek környékén jelenleg kb. 800 migráns bujkálhat. De a főváros körzetében is, ahol a becslések szerint 25 ezer hajléktalan ember él, ismét elégtelennek bizonyultak a sürgősségi szállások a nagy hidegben.

(Le Monde)