„Sokaknak ez is egy átlagos csütörtök. Az állatoknak és az állatvédőknek viszont ez a nap a változást hozhatja el. A reményt egy élhetőbb világra.” – kezdi Facebook-bejegyzését az Állatmentő Sereg, ahová 2016 nyarán érkezett bejelentés egy élve felgyújtott sünről, ami még életben volt, amikor megtalálták, így állatorvoshoz vitték, ám az égés és a borzasztó sokk következtében végül elpusztult.

A különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzásos esetek sajnos nem számítanak ritkaságnak Magyarországon, az viszont igen, hogy egyáltalán elfogják az elkövetőt.  Ebben az esetben viszont mégis ez történt.

Itthon még mindig szinte a nullával egyenlő az állatkínzásért kiszabott börtönbüntetések száma. A probléma ott kezdődik, hogy a bíróságig sem igazán jutnak el az ügyek, mert a rendőrség bűncselekmény elkövetésének hiányában leállítja a nyomozást. Ha valamilyen csoda folytán el is jut a bíróságig az ügy, nem születik komolyabb ítélet annak ellenére sem, hogy ehhez rendelkezésre állna az állatvédelmi törvény.

2016. februárjában többezer civil és 120 állatvédő szervezet tüntetett a Kossuth téren azért, hogy ez végre megváltozzon. A változás azonban rettentő lassúnak tűnik, főleg az állatmentő szervezetek önkéntesei számára, akik nap mint nap szembesülnek a szomorú valósággal. Csak a közelmúltban több nagyobb nyilvánosságot kapó állatkínzás történt, melyek bírósági tárgyalásairól végül szabad lábon távozhattak a tettesek, nem is beszélve az olyan ügyekről, mint például a deteki állatkínzóké, akiknek a felfüggesztett börtönbüntetés mellett novellaolvasást és az állatkínzás lehetséges következményeit feldolgozó fogalmazás írását szabta ki a bíró.

Pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, aki állatot kínoz, az szinte biztos, hogy embert is bántalmaz. Ha más nem, ez a tény már épp elég ok lenne, hogy a hatóságok megfelelő komolysággal kezeljék az ilyen ügyeket, ám amíg ebben az országban a családon belüli erőszakot is félvállról veszik, ezt az összefüggést sem fogják sokkal komolyabban venni.

A HVG egy korábbi cikke szerint maguk a bírók is az előző esetekből dolgoznak, tehát amíg valaki nem teremt valódi precedenst, senki sem mer komolyabb ítéletet hozni. Az optimistábbak szerint talán most megtörhet a jég, ugyanis tegnap a sün megkínzója a korábbi esetekhez képest elég komoly büntetést, 3 év letöltendő szabadságvesztést kapott elsőfokon. A vádlott ugyan fellebbezett, így másodfokon még enyhülhet a büntetés, de szabadlábon biztosan nem távozik majd.

Az állatkínzás igen széles skálán mozog: a rossz tartástól, a szaporítókon át az állattal szembeni erőszakos cselekedetekig sok minden annak minősül. Az államnak bőven lenne mit tenni a törvényi szankcionáláson túl. Az állatvédő szervezetek támogatása, ivartalanítási, oltási programok szervezése, a lakosság tájékoztatása vagy a közoktatásba beépített állatokkal való bánásmód ismertetése mind elősegítené, hogy a magyar állattartási kultúra végre szintet léphessen.