A Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági előrejelzése szerint hosszú idő után Magyarország adósból hitelezővé válhat – írja a Portfolio.hu. A gazdasági tárca számításai szerint az ország külfölddel szembeni nettó adóssága 2020-ra eltűnik.
De mit is jelent pontosan ez az adósság? A külső adósságba csak azok a hiteltartozások számítanak bele, amelyek egy Magyarországon kívüli szereplővel szemben állnak fenn. A külfölddel szembeni adósság nem egyenlő az államadóssággal. Ez az adósság az ország minden egyes gazdasági szereplőjének adósságát jelenti, ide tartoznak a bankok, vállalatok, a lakosság és az állam hiteltartozásai is. A kalkulációk szerint tehát a külső adósságunk az ország összes gazdasági szereplőjének közreműködésével (hitelfelvételek és hitelnyújtások) csökken.
A külkereskedelmi többlet (ha a kivitt hazai áruk értéke nagyobb, mint a behozott külföldi áruké) a tavalyi rekordhoz képest idén mérséklődött, ami egyrészt a kedvezőtlenebb cserearánynak, másrészt a nagy belső kereslet, például a beruházások felfutásához szükséges behozatalnak is köszönhető.
Viszont az uniós forrásokat nagy ütemben hívja le a magyar állam, így pedig a külfölddel szembeni finanszírozási képességünk meghaladja a tavalyi évben mértet – más kérdés, hogy ilyen ütem mellett mégis mennyi pénz marad 2020-ra az államkasszában…
Érdekes az is, hogy a minisztérium ennyire optimista, főleg, mivel bár ok erre az évre például 4,1 százalékos GDP-bővülést jósolnak, jövőre pedig 4,3 százalékost, a Magyar Nemzeti Bank csak 3,9 százalékos növekedést jelez az idei és a jövő évre is. A KSH pedig első körben még pesszimistább volt, és idén csak 3,6 százalékkal számolt, ezt viszont végül 3,9-re módosították.
Stabilitási szempontból persze jó hír lenne, hogy csökken a külső adósságunk, mivel minél kisebb a külföldi kitettség, annál nagyobb az ország sokktűrő képessége. Más kérdés, hogy vajon mennyire lenne jó, ha adósságainkat levetve egyből belevágnánk a hitelezésbe – amikor idehaza is lenne bőven mire költeni a pénzt.
