“Humanitárius” kegyelemben részesült a perui népirtó

Pedro Pablo Kuczinsky perui elnök ma jelentette be, megkegyelmez Alberto Fujimori egykori perui diktátornak, aki Chiléből történt 2007-es kiadatása óta ül limai börtönében. Az elnök indoklása szerint Fujimori gyógyíthatatlan és gyorsan súlyosbodó betegsége orvosi szakvéleményekkel igazolható, és egyben feljogosítja a perui államfőt arra, hogy számára úgynevezett “humanitárius” közkegyelmet adjon. Így a “halálbrigádjai” működése révén több ezer perui haláláért felelőssé tett Fujimori hamarosan szabadulhat börtönéből.

Az egykori New York-i befektetési bankár Kuczinskyt júniusban kis előnnyel választották meg az ország elnökévé. Ellenfele, Keiko Fujimori a Népi Erő párt mostani vezetője, és Alberto Fujimori lánya, kampánya során élesen elhatárolódott apja autoriter politkájától. Megválasztása után, sok korábbi társához hasonlóan, Kuczinskyról is kiderült, még miniszterként jelentős kenőpénzt fogadott el a brazil Odebrecht kőolajipari cégtől. Az Odebrecht-botrány ma már számos dél-amerikai országot érint, hiszen a brazil energiacég politikai korrupcióval szerzett a legtöbb helyen befolyást és monopóliumot az energiaiparban, ehhez pedig elsősorban a régi, jól bevált személyes vesztegetés módszerét használta.

Kuczinsky már kis híján belebukott a botrányba. Rájött azonban, hogy Fujimori kétes örökségével megoszthatja ellenzékét, amelyet a volt autokrata két gyermeke, Keiko és öccse, Kenji vezet. Kenji Fujimori mindig azt követelte, kegyelmezzenek meg édesapjának. Azzal, hogy Kuczinsky végül ezt megtette, elérte, hogy a leváltásáról való szavazáson a Kendzsi által vezetett ellenzéken belüli csoport tartózkodjon, így megőrizhette a hatalmát.

Az 1990 és 2000 között Alberto Fujimori jobboldali autokrata uralma alatt álló dél-amerikai államban az agg vezér sorsa mindig is belpolitika egyik kényes kérdése volt. 1990-ben a japán bevándorlók fiából elnökké, és az Egyesült Államok kedvencévé vált Fujimori neokonzervatív sokkterápiával alakította át államát. A “Fujishock” következtében pár év alatt eltűnt a perui állami szolgáltatások döntő többsége, a gazdaságot pedig teljesen privatizálták.

Az elnök ezek után “belső puccsal” semmisítette meg ellenzéke (és a liberális író Mario Vargas-Llosa) által dominált parlamentet, így teljhatalmat szerezve. Eközben brutális eszközökkel, és a hegyvidéki falvak hadsereg általi kegyetlen elnyomásával, megsemmisítette az 1997-ig az ország körülbelül felét uraló maoista “Fényes Ösvény terrorszervezetet és a marxista gerillák “Túpac Amaru Forradalmi Mozgalmát.” Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint a gerillaellenes akciók során bevetett titkos rögtönítélő hadbíróságok, és a Fujimori tábornokai által megszervezett “parasztőrségek” (rondas campesinas) a gerillák fennhatósága alatt álló, főleg perui őslakos falvak közötti népirtások súlyos emberi jogsértéseknek számítanak.

2000-ben, megbuktatását követően Fujimori Japánba menekült, ahol származása révén felvehette a japán állampolgárságot is. 2007-ben a szomszédos Chile hosszú disputa után adta ki Perunak, ahol az akkori kormány megkezdte elszámoltatását. 2009-ben számos, hivatali ideje alatt elkövetett mészárlás miatt huszonöt év börtönre ítélték.

(Andina/New York Times)

Olvass tovább!