Körülbelül 25 ezer fogyatékos és pszichiátriai, szenvedélybeteg él ma Magyarországon intézményi keretek közt, közülük 21 ezren 50 fősnél nagyobb intézményekben.

2019-ig 2.500, 2023-ig pedig további 7.500 gondozottat költöztetnének át a tömegintézményekből 8-12 fős lakóotthonokba, egy 22 milliárd forintos uniós program segítségével.

Csakhogy a Népszava információi szerint ennek elég súlyos gátja lehet a szakemberhiány: attól, hogy a fogyatékos embereket lakóotthonokba költöztetik, még nem lesz több szakképzett ápoló, gondozó, miközben a szakemberhiány már most, a nagy létszámú intézményekben is gyakran problémát okoz.

Az EMMI arra a kérdésre nem válaszolt, hogy hogyan tervezik bővíteni az ellátásban dolgozó szakemberek körét.

Ahogy azt korábban már megírtuk, nem ez az egyetlen probléma a bentlakásos intézmények kiváltásával: a jelenlegi tervek alapján ugyanis inkább úgy néz ki, hogy Magyarország új (kisebb, esetleg csinosabb) intézeteket fog építeni EU-s forrásokból. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, az ÉFOÉSZ legalábbis erre figyelmeztetett november végén megjelent  állásfoglalásában, így

annak azonnali leállítását és újratervezését javasolják.

A nagy intézetek bezárása ráadásul még csak nem is törekszik a teljes megoldásra: az érintett értelmi sérült és autista (vagy egyéb fogyatékossággal élő) emberek többsége intézeteken kívül, saját otthonában, alacsony jövedelemből, ellátatlanul él – rájuk pedig a mostani tervezet sem gondol, az ő helyzetükön ez sem segít.