A családok otthonteremtési kedvezménye – közismertebb nevén CSOK – jól teljesített 2015-ös bevezetése óta – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára csütörtökön. 2015 óta összesen 63 500 igénylés érkezett a pénzintézetekhez 117 milliárd forint értékben. Az államtitkár azt is bejelentette, hogy jövőre plusz 125 milliárdot különít el a kormány az éves költségvetésben a csok támogatására, azaz összesen 236 milliárd forintot költenek majd a programra.

A csok leginkább a magasabb jövedelmű családoknak jelent lakhatásukban megoldást, hiszen a támogatás eleve úgy van kitalálva – és a Fidesz lakáspolitikájának egésze erre az elvre épül -, hogy a középosztály lakásvásárlását támogassa. Ezzel a magyar demográfiát a kormány számára kedvező irányban tudják befolyásolni, és elvileg az építőipart is támogatják. Ezt Hornung is kiemelte, mondván, a lakáspiac további bővülésére számítanak 2018-ban a csok-nak köszönhetően.

A csok számos módosításon ment keresztül az elmúlt két évben, jelenleg csak új lakás építésére/vásárlására, vagy használt lakás vásárlására igényelhető, már meglévő lakás felújítására nem. Ha használt lakásra igénylik, akkor a vissza nem térítendő támogatás összege csökken. A támogatás összege új lakás vásárlása esetén egy gyermek után 600 ezer forint, kettő után 2 600 000, 3 után 10 millió forint.

A támogatás igényléséhez további fontos feltétel, hogy az egyik igénylő félnek legalább 180 napos folyamatos, munkaviszonyból származó TB-jogviszonnyal és feddhetetlen előélettel kell rendelkeznie.  Azt is vállalni kell, hogy 10 éven át életvitelszerűen tartózkodnak majd az igénylők a támogatott ingatlanban.

Azoknak, akik mindezen feltételeknek megfelelnek, és még ki is tudnak fizetni egy ingatlant a támogatással együtt, ez egy nyilván előnyös konstrukció. Sajnos azonban tudjuk, hogy a magyarok nagy része nem ebbe a kategóriába esik. Bár a KSH 2016-os életszínvonal jelentéséből az derül ki, hogy az éves bruttó átlagjövedelem Magyarországon 1,5 millió forint, ugyanakkor azonban a legszegényebb magyarok éves átlagjövedelme csak 363 ezer forint.

A durva jövedelmi egyenlőtlenségek mellett pedig az albérleti árak továbbra is rettenetesen magasak, miközben az albérletkereslet egyre nő. A túlkereslet pedig a piacon egyre magasabb árakat eredményez. A hvg.hu júniusi cikke szerint: „A kiinduló ár Budapesten 150 ezer forint, most ennyiért lehet találni lakást a fővárosban – nem csoda, hogy a legtöbben nem egyedül keresnek albérletet. Az eltérések nagyok a városon belül, de az átlagot igazán a belvárosi árak húzzák fel, az egyetemekhez közeli, XI. és IX. kerületi lakások átlagos bérleti díja alacsonyabb, igaz, még így is 145 ezer forint.”

Korábban már megírtuk, hogy ez az állapot állami beavatkozás nélkül nem fog megszűnni, a lakhatási válság magától nem csillapodik – és ezen a csok nem segít sokat.

(MTI)