Köszönhetően a káros kormányzati intézkedéseknek…
A hét egyik kissé elsikkadt híre az volt, hogy 43 gyereket és egy felnőttet vittek kórházba szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt a hajdú-bihari Komádiból, egy általános iskolából. De ölt is már idén a szén-monoxid, és ha a tendenciákat nézzük, úgy tűnik, hogy nem sok jóra számíthatunk.
Gyakorlatilag tavaly nyár óta folyamatosan jelzik a kéményseprők, hogy nagy a baj. Azzal, hogy a kéményseprés is bekerült a Katasztrófavédelem hatáskörébe, majd pedig különböző módosítgatásokkal előbb egyről két évre tolták ki a gáztüzelésű berendezések kötelező felülvizsgálatát, majd legutóbb megszűnt a családi házak kötelező kéményellenőrzése, és lakossági hatáskörbe utalták ennek bonyolítását, borítékolhatóvá vált, hogy a szén-monoxid nem kevesebb, de több áldozatot fog szedni.
És tulajdonképpen így is lett: 2016-ban (tehát akkor, amikor a nagy átszerveződés lefolyt) összesen csaknem kétszer annyian haltak meg szén-monoxid mérgezés miatt, mint egy évvel korábban. És mit mondott erre a katasztrófavédelem? Figyelmeztette a lakosságot, hogy a kazánokat és kályhákat csak rendeltetésüknek megfelelően használják (például ne fútsenek zárt ablakok és nyitott kályhaajtó mellett), és gondoskodjanak a szakember által végzett rendszeres karbantartásukról (itt a legfontosabb a kémény szigetelése és a helyiség szellőzése, illetve a füstjelző berendezések karbantartása.)
Idén pedig már csak akkor jön a kéményseprő, ha erre a kéménytulajdonos kéri: vajon jövőre még elkeserítőbb számokat olvashatunk?
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke szerint igen.
„A probléma az, hogy szakmailag impotens emberek döntenek a kéményseprők munkájáról. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy balkáni állapot irányába tartunk. Érdekes, hogy máshol pont az ellenkezője játszódik le annak, ami nálunk megy. Szlovákiában és Romániában régebben nem volt kötelező a kéményellenőrzés. Aztán a jogalkotók, látva a balesetek számát Romániában tavaly, Szlovákiában idén kötelezővé tették. Ehhez képest Magyarország döntéshozói pont azzal takaróznak, hogy a magyar állampolgárok saját felelőssége gondoskodni a kéményeikről, és felnőtt, felelősen gondolkodó emberként ezt meg is fogják tenni. Csakhogy ehhez tájékoztatásra lenne szükség, különben mit ér az egész?”
– nyilatkozta a Mércének a szakszervezet elnöke.
Nem véletlen, hogy a KOSZ – ha már a törvénymódosítást átverte a kormány az Országgyűlésen – szerette volna elérni, hogy legalább ilyen tájékoztató anyagok eljussanak a lakossághoz. Épp ezért a szakszervezet a Magyar Villamos Művekhez fordult segítségért, 50 millió forintos támogatásra lett volna szükségük a tájékoztató elkészítéséhez és lakossághoz való eljuttatásához – az MVM azonban elutasító választ adott (csak a viszonyítás kedvéért: az állami szolgáltató tavaly 500 millió forinttal támogatta a kormányközeli CÖF-öt).
Vámos Csaba Lázár Jánoshoz, a Miniszerelnökséget vezető miniszterhez fordult segítségért – választ azonban tőle sem kapott.
Külön érdekesség: a Katasztrófavédelem legutóbb jelezte, hogy mintegy 200 ezer eddig nem regisztrált kéményt találtak.
Nagy kérdés ezek után: ha nincs kötelező kéményellenőrzés, és a lakosságot senki sem tájékoztatja megfelelően a szén-monoxid mérgezések és más balesetek megelőzésének fontosságáról, akkor vajon mi garantálja, hogy ez a tél ne legyen még pusztítóbb, és hogyan tervezi a katasztrófavédelem megakadályozni a szén-monoxid mérgezések számának emelkedését?
Magánszemélyeknek ugyanis a kéményellenőrzés jogszabály szerint mindenhol ingyenesnek minősül. Alapvető probléma azonban a kéményseprőknél is, mint annyi más szakmában, hogy jelenleg munakerőhiány sújtja, így a kéményellenőrzésekre akkor is sokat kell várni ha azok ingyenesek.
Nem lehet elégszer elmondani, főleg most, hogy a kormány magára hagyja a kéménytulajdonosokat: évente egyszer (vagy ha bármi gyanúsat érzékelünk) nem nagy ár kihívni a kéményseprőt, ha ezzel elkerülhető a szén-monoxid mérgezés.
