Megsértette a helyi romák emberi méltóságát Tiszavasvári jobbikos önkormányzata, amikor lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat – döntött a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A döntés lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.

Precedens értékű ítélet született, ráadásul ebben az évben már a második.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) még 2016-ban fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, miután az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója egyesülettel, illetve az érpataki modellel elhíresült Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával.

Maga a megállapodás névleg a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult – csakhogy a megvalósítás pont nem ebbe az irányba mutatott. Tiszavasváriban tavaly a szegregátumokban élő romák integrációja helyett a megfélemlítő járőrözés, éjszakai ellenőrzések időszaka kezdődött meg.

Fülöp Erik, a település jobbikos polgármestere azzal indokolta a Becsület Légióját behívó együttműködési megállapodás szükségességét, hogy

„a még lefedetlen szociális, gyermekjóléti és ezzel kapcsolatos jelzőrendszeres ágazat fejlesztése indokolt, bevonva abba a segítő szándékú civileket, akik a térségi hatósági feladatok ellátását kiegészítve, azt támogatva lépnének fel a gyermekvédelem alapvető eszközeinek hatékony érvényesítése érdekében.”

Tehát a Becsület Légiója volt az a segítő szándékú civileket tömörítő egyesület, amelynek feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer segítése lett volna.

Ehhez képest heteken át tartott a településen a megfélemlítő járőrözés, több videó is készült, a helyi lakosok pedig azzal szembesültek, hogy nem csak figyelemmel kísérik minden lépésüket, de sokszor megalázó kérdéseket tesznek fel nekik, munkájukat ellenőrzik, éjszakai nyugalmukat megzavarják. És a kamera mindeközben is forgott, még akkor is, ha ehhez nem járultak hozzá.

A TASZ tavaly a tiszavasvári önkormányzattal szemben indított eljárást, mert az önkormányzat hívta be a Becsület Légióját, mivel az önkormányzat tette lehetővé és támogatta kifejezetten, hogy szélsőségesek heteken át megsértsék a romák jogait a településen. Az egyesületi formában működő Becsület Légiójára nem vonatkozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, ezért az nem szerepelt az eljárásban.

A bíróság pedig most kimondta:

„a jogállam léte nem merülhet ki abban, hogy létrehoz és fenntart valamilyen jogrendet, hanem e jogrendbe be kell építeni bizonyos alapvető értékeket, alapelveket is, melynek betartására, betartatására törekedni kell és a jogállamiság támadására irányuló kísérleteket állami, önkormányzati szinten is el kell hárítani.”

Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől és 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.

„Ez egy nagyon fontos ítélet, kifejezetten alapjog-centrikus, az állampolgárok jogainak védelmét erősen hangsúlyozza. Precedens értékűnek is tekinthetjük az önkormányzatok szélsőséges szervezetekkel való együttműködésének megítélése kérdésében” – nyilatkozta a Mércének Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.

Hangsúlyozta azt is, hogy a mostani ítéletnek a későbbiekben lehet visszatartó ereje, hiszen a bíróság el is tiltotta a jövőbeni jogsértésektől az önkormányzatot. Egy esetleges újbóli, hasonló eset miatt induló új eljárásban már lehet hivatkozni a mostani döntésre, és ha maga a tiszavasvári önkormányzat követne el újabb hasonló jogsértést, azzal a bíróság eltiltásra vonatozó szankcióját is megsértené.

A hatóság és a bíróság döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket.

Jovánovics Eszter kiemelte azt is, idén februárban már született egy hasonlóan fontos döntés, méghozzá a Szebb jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg 2011-es, gyöngyöspatai járőrözésével kapcsolatban, amikor hetekig megfélemlítették a helyi roma közösséget agresszív fellépésükkel, a rendőrség pedig nem akadályozta ezt meg.

Ebben az ügyben is a TASZ perelt, és végül a Kúria mondta ki, hogy a rendőrség zaklatást követett el a helyi romákkal szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogukat, amikor a masírozó szélsőséges erőkkel szemben nem lépett fel hatékonyan. A Kúria ennek kapcsán eltiltotta a rendőrséget a további jogsértéstől.

A két ítélet azért is fontos, mert a hatóságok és az önkormányzatok felelősségét mondja ki a roma közösségek emberi méltóságának megsértésével kapcsolatban – azaz ha valamiért, akkor azért kiemelkedően fontosak ezek az ítéletek, mert gátat vethetnek a szegregátumokban élő emberek igazságtalan vegzálásának.

Vagyis talán egy lépéssel közelebb kerülünk egy jobb és élhetőbb, minden ember méltóságát védő Magyarországhoz.