A gázai övezetet felügyelő Hamász palesztin erőszakszervezet felkelésre szólította fel híveit Donald Trump amerikai elnök döntése után, mellyel az Egyesült Államok hivatalosan elismerte Jeruzsálemet Izrael Állam kizárólagos fővárosának.
Iszmáil Hánije a szélsőséges szunni iszlamista szervezet vezetője úgy fogalmazott: „Fel kell mindenkit hívnunk az ellenállásra és dolgoznunk kell egy új intifáda elindításán a cionista képződmény ellen amivel szemben állunk. DEcember 8-a legyen a harag napja!”-szólította fel híveit a Hamász vezetője.
A felhívásra válaszolva tucatnyi palesztin városban összecsaptak a tüntetők és z izraeli biztonsági erők, és a muszlim világban szerte nagyszabású tüntetések kezdődtek, Gázában a tüntetők amerikai és izraeli zászlót gyújtottak föl. A Guardian tudósítója azonban azt is megjegyzi, szinte minden általa látott tüntetésen nagy számban képviseltették magukat a Palesztin Területek biztonsági szerveinek civilruhás munkatársai, akik az események eszaklációját próbálják meg elkerülni.
Ramallahban, Betlehemben és Hebronban az izraeliek könnygázgránátokat lőttek a tömegbe, Gázában pedig a határfalhoz vonuló palesztinok kövekkel támadják a katonákat. Jézus szülővárosában a keresztény és muszlim arabok által lakott Betlehemben tiltakozásuk a karácsonyi fényeket is lekapcsolták.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntekre hívott össze rendkívüli ülést hogy a kibontakozó nagyszabású krízishelyzetet megtárgyalja.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi biztosa ma délután azt mondta, az Unió blokkjának közös álláspontja, hogy Jeruzsálem egyszerre kell hogy Izrael és a Palesztin Területek fővárosa legyen, Franciaország egyértelműen elutasítja, Boris Johnson pedig puhábban „nem túl segítőkésznek” nevezte az egyoldalú amerikai lépést Jeruzsálem izraeli fővárosként való elismerésére.
A nem-hivatalos eddigi izraeli fővárosból, Tel Avivból pedig egy kétéves folyamat keretében végleg oda költözne az amerikai nagykövetség és konzulátus is. Donald Trump elnöki dekrétumában úgy indokolta a döntést, hogy az egy Bill Clinton elnök idején, 1995-ben hozott törvényt érvényesít. A törvény kimondja hogy a jövőben valamikor az izraeli amerikai követségeket át kell helyezni Jeruzsálembe.
A hírre a helyi palesztin szervezetek – akik az izraeli megszállás alatt álló Kelet-Jeruzsálemet (al-Quds) egy jövőbeli palesztin állam fővárosának tekintik, máris élesen reagáltak. Tüntetések alakultak ki az óváros Damaszkuszi kapujánál (a Kelet-Jeruzsálem felé vezető főút mellett), Betlehemben a ramallahi, nyugati-parti izraeli ellenőrzőpontnál pedig össze is csaptak tüntetők és katonák.
A világ más vezetői szinte teljes egységben ítélték el, mint a nemzetközi jogok megsértését. Még az eddig Trumpot támogatni igyekvő brit konzervatív kormány külügyi munkatársa is úgy nyilatkozott: „az USA egyedül maradt ezzel a döntésével, és bizalmi válságot okoz.”
De Amerika más szövetségesei sem voltak megengedőbbek. A második legnagyobb NATO-hadsereggel rendelkező Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan nagyon élesen kritizálta a Fehér Ház akcióját, és azt mondta, Trump lépése „újra lángba boríthatja a térséget.” De másik fő muszlim szövetségese, a szaúdi Szalman király sem volt megengedőbb Washingtonnal, és „megalázó provokációnak” nevezte Jeruzsálem Izraelnek juttatását.
Az izraeli orosz nagykövet hasonlóan szigorúan fogalmazott: leszögezte, Oroszország szerint a helyzet változatlan, és csupán Nyugat-Jeruzsálemet ismerik el a zsidó állam részeként, nagykövetségük pedig csak és kizárólag akkor költözne el Tel Avivból, ha az izraeli és palesztin fél között békemegállapodás jön létre.
Izraeli sajtóhirek szerint ugyanakkor támogatók is akadtak: a kormánypárti, angol nyelvű Times of Israel szerint Trump lépése mögé máris beállt Csehország és a Rodrigo Duterte által vezetett Fülöp-szigetek, de rebesgetik, hogy Magyarország is követi a példájukat és Jeruzsálembe helyezi át külképviseletét.
A nemzetközi közösség mérvadóbb vezetői szinte egységesen ítélték el Trump lépését. Palesztina brit protektorátusának 1947-es megszűnése és a területek arab és zsidó politikai vezetők közötti felosztása óta nemzetközi jog alapján mindkét entitás jogot formálhat a városra. Az 1967-es ún. „hatnapos háborúban” azonban Izrael hadserege átütő sikert ért el az egyesült szír-egyiptomi-jordán támadás ellen, és ennek az offenzívának a során de facto saját területéhez csatolta az azelőtt Jordánia ellenőrzése alatt álló Kelet-Jeruzsálemet is, valamint a Jordán nyugati partjának nagy részét. A folyamatos izraeli katonai megszállás ellen számos palesztin muszlim népfelkelés, ún. „intifáda” tört ki.
Jichák Rabin baloldali izraeli miniszterelnök 1994-es meggyilkolása után azonban az országban megerősödött az oslói békefolyamatot – azaz az izraeli kormány és Jasszer Arafat palesztin felkelő szervezete közötti tárgyalásokat – ellenző szélsőjobboldal. Mára már a Benyamin Netanyahu által vezetett Likud is egyértelműen a nemzetközi közösség által illegálisnak ítélt nyugati parti telepek fenntartása mellett van. Jeruzsálem USA általi elismerése főleg az izraeli ultranacionalistáknak, és amerikai, főleg neoprotestáns szövetségeseinek kedvez.
