1952. december 4-én egy hideg magasnyomású levegőből álló anticiklon ült meg London városa felett. A teljes szélcsend miatt napokig nem is mozdult. A várost másnapra sűrű, kéményfüsttel és kipufogógázokkal kevert köd takarta be, és bénította meg az életet. A smoke (füst) és a fog (köd) szavakból a korabeli újságok megalkották a smog kifejezést. Ez volt az a borsóleves színű, az orrot és szemet csípő, szénfüstös levegő, amelyben csak méterekre lehetett látni.

Öt napig volt ült Londonon a  „Nagy Köd”,  ezalatt négyezer embert ölt meg, további százötvenezret pedig kórházban kezeltek a köd miatt. A történészek becslései szerint legalább tizenkétezer áldozata volt a ködnek összesen, az állatokat nem is számolva. A Proceedings of the National Academies of Sciences (a Nemzeti Tudományos Akadémia Ügyei) folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány kiderítette, hogy miért is volt a szmog halálos. A kínai, amerikai és angol kutatók egy a laborban szimulálták az ’52-es londoni ködöt, és a rendkívüli módon szennyezett kínai városok, például Peking levegőjével hasonlították össze. Az eredmények azt mutatták, hogy a londoni mérgezés a nitrogén-dioxidnak volt köszönhető, amely az égés mellékterméke, és a kínai szmogban is nagy szerepet játszik.

A szörnyű légszennyezettséggel küzdő Kínában a rossz minőségű levegő 1,1 millió ember haláláért volt felelős 2015-ben, és ezzel az adattal világelsők a kínaiak. Az új ciklusra készülő vezetés komolyan veszi a problémát és rengeteg pénzt fordítanak a megoldásra. Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics közgazdásza szerint Kína szmog elleni harca 0,5 százalékkal csökkenti az ország GDP-jét és csak az utolsó negyedévben 56 milliárd dollárjába került. A tervek szerint Peking és környéke lehet az első olyan terület, amely komoly változások elé néz. A kormány a negyedével szeretné csökkenteni a levegő károsanyag-tartalmát.

A budapesti szmog helyzet is eléggé problematikus. Az időjárás függvényében vannak olyan napok, amelyeken csak gázálarcban lehetne az utcára menni. A fővárosi közgyűlésben a Levegő Munkacsoport nyomására a idén ősszel némileg szigorítottak a szmogrendeleten. Tovább korlátozzák a szmogriadó idején használható gépjárművek körét a fővárosban.

A Levegő Munkacsoport lengyel és cseh kollégáikkal kiáltványt tett közzé és pontos programot javasol a levegőminőség javítása érdekében. A légszennyezettség legfőbb oka Magyarországon a háztartási tüzelés, ezért szerintük többek között be kell tiltani a lignit eladását és égetését. A tömegközlekedés fejlesztésével, és az ipari tevékenység ellenőrzésével lehetne tisztább a levegő. A civil szervezet szerint szmogriadó- és szmogelőrejelző rendszereket kell létrehozni, hogy a lakosok időben fel tudjanak készülni a szmogos időszakokra. Pontos, érthető, aktuális információt kell nyújtani a levegőminőségről a WHO ajánlásai alapján.