A washingtoni Pew Research Center közzétette újabb nagy kutatását a bevándorlásról és Európa muszlim közösségeiről, és különböző forgatókönyveket is felvázoltak arról a mostanában sokat vitatott kérdésről, mennyivel fog nőni Európa muszlim népessége 2050-ig. Számításaik szerint a szélsőjobboldal által rettegett jövő, a „muszlim Európa” továbbra is elmarad.
Akármennyire is azt gondolhatnánk azonban, hogy a 2015-ös egymillió menekült nagyban megnövelte az muszlimok számát a földrészen, ez nem igaz, hiszen 2015 és 2016 között 4,6%-ról csupán 4,9%-ra növekedett a számuk.
A központ megpróbálta az uniós országok, valamint Norvégia és Svájc jelenlegi iszlám vallású népességét a legpontosabban megbecsülni, és ezek alapján az erre a demográfiai csoportra jellemző természetes szaporulat és a várható bevándorlás alapján megsaccolni, valójában hány százalékra növekedhet a muszlim populáció a népességben harminchárom év alatt?
Az eredmények szerint az Európai Gazdasági Közösség országaiban 2016 közepén a lakosság 4,9%- volt muszlimnak tekinthető. Az iszlám vallásúak lakosságon belüli számaránya kiemelkedő Franciaországban (8,8%) és Svédországban (8,1%). Az Egyesült Királyságban arányuk 6,3%-os, míg Németországban 6,1%, Ausztriában pedig 6,9%. Számukat tekintve Franciaországban és Németországban él a legtöbb iszlám vallású ember.
Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában féltek a politikai vezetők és a lakosok leginkább az „iszlám térhódítástól” és a bevándorlástól. Ugyanakkor ezen országok közül a muszlimok aránya nálunk a legmagasabb 0,4%-kal, a többieknél jóformán a 0,2%-ot sem éri el. A magyar szám évek óta közel változatlan, hozzávetőleg 35,000 embert jelent a 9 millióból.
A Pew kutatása szerint nem is igazán a muszlimok konkrét számaránya vezetett súlyos politikai feszültségekhez Európában, hanem a nagyon gyorsan változó demográfia. A muszlim nőknek még mindig átlagosan 2,6 gyermeke születik, így a termékenységi rátájukkal egyelőre előzik a nem-muszlim népességet. Jellemző adat, hogy az euromuszlim népesség átlagos életkora 30,4 év míg a teljes európai népességé 43,9, ez tehát jelenleg 13 év differencia.
Bevándorlás nélkül is nő az arány
A tanulmány három olyan forgatókönyvet vázolt fel a muszlimok számarányának növekedésére, amely három különböző bevándorlói számot vesz alapul. Ezek közül az első, irreálisan magas becslés azzal számol, hogy minden most követő évben a 2015-öshöz hasonló migrációs nyomást él meg Európa, tehát egy év alatt milliók érkeznek. Ilyen szélsőséges számok mellett a becslésük az, hogy 2050-re 14% lehet a muszlimok aránya Európában, ugyanakkor a készítők felhívják a figyelmet arra, hogy a mai bevándorlási szabályok, szigorítások mellett ez szinte lehetetlen, és már a 2016-os szám is lényegesen alacsonyabb a 2015-ösnél. Ráadásul még a csúcsidőben is az európai bevándorlók körülbelül fele jött csak muszlim országokból, a másik 50% keresztény volt.
A reálisabb középbecslés szerint a természetes szaporulat és csökkenő bevándorlás következtében 4,9%-ról 11,2%-ra nőhet három évtized alatt a muszlim népesség. A modell kedvéért pedig azt is kiszámították, hogy ha a bevándorlásuk abszolút nulla lenne a jövő évtől, akkor is 7,4%-ra nőhet az arányuk a természetes szaporulat miatt.
A kutatás azt is kiemeli, 2010 és 2016 között nem a természetes szaporulat hanem a bevándorlás adta a muszlimok népességnövekedésének döntő részét kontinensünkön, ugyanakkor a nagymértékű bevándorlási hullám 2016-2017-es csökkenésével a jövőben ennek fő forrása a természetes népszaporulat lehet.
Nálunk utálják a muszlimokat a leginkább
A kutatók 2016-ban megmérték a muszlimokról egyes európai országokban kialakul véleményeket. A nagymintás adatok szerint Magyarországon utasítják el leginkább a muszlimokat, a népesség 72%-a elutasító. Minket Olaszország (69%) és Lengyelország (66%) követ a nem túl megtisztelő dobogós helyeken.
Az elfogadók aránya érdekes módon olyan országokban a legmagasabb, ahol régebben él nagyobb számú iszlám közösség. Franciaországban csak 29%, de Nagy Britanniában is legalább 28% utasítja el egyértelműen a muszlimokat.
Az akkori eredmények elemzése egyértelmű kapcsolatot talált a politikai vélemény és a muszlimokkal szembeni attitűd között: a jobboldali szavazók minden országban sokkal nagyobb eséllyel mondtak nemet rájuk, míg a baloldali szavazók sokkal kisebbel.
Az Európában 2015-16-ban lezajlott, Magyarországot is érintő menekültválság tehát egyáltalán nem múlt el fölöttünk nyomtalanul. A 2016-os Brexit-népszavazást, és a 2017-es franciaországi és németországi választásokat is egyértelműen befolyásolták az események, mindenhol jelentősen megerősödött a bevándorlást elutasító szélsőjobboldal.
