A gyermekek jogairól elsősorban a rossz oktatás, a gyermekszegénység és a gyermekbántalmazás kapcsán szokott szó esni. Idén a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jelentéséből először kaphatunk átfogó képet arról, hogy hogyan érvényesülnek itthon a gyerekek jogai: a Gyermekjogok világnapja alkalmából ezt a jelentést néztük át.

Szegénység és oktatás

A kormány szívesen beszél arról, hogy radikálisan csökken a szegénységben élő gyerekek száma, valójában azonban ez nagyrészt egy statisztikai trükknek köszönhető. A szegénység az egyik legsúlyosabb gyermekjogi probléma jelenleg, hiszen, amint arra a jelentés felhívja a figyelmet, ha egy gyerek szegény családba születik, akkor nagyobb eséllyel kap rossz oktatást, és szenvedi el a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer hiányosságait is.

A Hintaló jelentése különösen aggasztónak tartotta, hogy 2013 és 2016 között a tankötelezettségi korhatát 16 évre szállítása után megtízszereződötta közmunkásként dolgozó 18 éven aluliak száma: azon túl, hogy nyilvánvalóan botrány, hogy egy 17 éves gyerek, ahelyett, hogy tanulna, mondjuk utcát seper, azért is különösen nagy probléma, mert a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere minden kutatás szerint valójában egy foglalkoztatási csapda.  A közfoglalkoztatás új szabályozása szerencsére már szogorítja a fiatalkorúak  közfoglalkoztatását.

A gyermekjogok szempontjából jó hír, hogy az elmúlt években fontos közéleti témává lépett elő az oktatás. Ennek persze elsősorban az az oka, hogy – amint azt legvilágosabban a PISA-felmérések mutatják – egyre romlik a hazai közoktatás színvonala, az általános elégedetlenség pedig diák, tanár és szülőmozgalmakban öltött formát. 35 OECD ország közül a 27–29. helyen szerepelt Magyarország, ami minden korábbinál rosszabb eredmény. A felmérés arra is ráirányította a figyelmet, hogy

a gyerekek szociális háttere hazánkban határozta meg szinte a legerősebben az eredményeket.

Szegények, romák és lmbt gyerekek diszkriminációja

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a roma gyerekek helyzete szinte minden tekintetben nehezebb, mint nem roma társaiké. A nyílt diszkrimináció egyik formája az iskolai szegregáció, az Európai Bizottság jelentése szerint jelenleg a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is más gyerekektől elkülönítve tanul. 2016-ban a szegregációs gyakorlat miatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarországgal szemben, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) pedig 10 ügyben küzd azért, hogy szüntessenek meg jogsértő módon elkülönítő intézményeket.

Súlyos diszkriminációs problémára irányította rá a figyelmet A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász is: hozzávetőleg 4500 gyereknek nincs érvényes lakcíme, ami lényegében minden ellátásból kizárja őket.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az LMBT+ gyerekek diszkriminációjára is felhívja a figyelmet. Arról, hogy a háziorvosi rendszer mennyire nincs felkészülve a meleg, leszbikus és transznemű gyerekekre, és milyen diszkriminációval szembesülhetnek ők az iskolában, itt írtunk.

Bántalmazás és szexuális visszaélés

A családon belül elkövetett gyermekbántalmazások mellett az elmúlt években az intézményekben előforduló esetekre terelődött több figyelem. Kaposváron, makói, kalocsai, bicskei és több budapesti gyermekotthon kapcsán derültek ki gyermekbántalmazást is magában foglaló visszaélések, valamint erőszakesetek. Májusban pedig egy fogyatékosotthonban, a gödi TOPházban tapasztalható körülmények, és a kormányzati felelősséghárítás kapcsán döbbenhettünk rá, hogy milyen körülmények közé kényszerít adott esetben a magyar állam fiatalkorúakat.

A bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélések gyanújának nyilvánosságra kerülése után hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala arra, hogy a gyerekek jelzéseit a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem veszi komolyan.

A gyermekek igazságszolgátatás előtti jogérvényesítésében viszont fontos előrelépés, hogy Szombathelyen megkezdte működését egy Barnahus-ház, aminek az  a célja, hogy ha szexuális bántalmazás gyanúja merül fel, akkor a gyerekeket gyermekbarát környezetben vizsgálja a gyerekorvos, gyereknőgyógyász és a kihallgatást végző pszichológus, vagy speciálisan képzett rendőr.

Magyarországon egyébként idén először készült gyerekjogi jelentés. A Hintalovon a jelentést két változatban, egy gyerekeknek és egy felnőtteknek szólóban is elkészítette.

Fentebb csak a gyermekjogok néhány területére tértünk ki, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jelentése itt olvasható egészében.