A kisváros, ahol megküzdöttek érte, hogy minden gyerek bioételt ehessen a menzán

Franciaországban csupán két olyan 10 ezer főnél nagyobb település van, ahol bioételt adnak az iskolai és óvodai menzákon. Az egyik az ország dél-keleti csücskében, Cannes közelében fekvő Mouans-Sartoux, ahol az átállás 4 évbe került, és a bioételek többletköltségét a pazarlás leszorításával sikerült ellensúlyozni. A bióval pedig nemcsak a tányérok tartalma változott, hanem a projektben résztvevők gondolkozása is.

Franciaország ugyan a mezőgazdasági vegyszerhasználat egyik európai bajnoka, mégis akadnak olyan helyek az országban, ahol akárcsak Obélix és Astérix, kis közösségek sikeresen állnak ellent a vegyszerek „inváziójának”. A Cannes mellett fekvő, alig 10 ezer lakosú Mouans-Sartoux központjától néhány percre 4 hektáron termeli egy önkormányzati alkalmazott, Sébastien Jourde azokat a biozöldségeket és -gyümölcsöt, amit „anélkül, hogy bármi kárba veszne”, a falu óvodáiban és iskoláiban készítenek és fogyasztanak el.

A rotációban művelt terület egy részén október elején már zöldtrágyának való növényeket (pl. lucernát) vetettek; a paradicsom-, mángold-, karfiolsorok végén füge- és olajfák, gyümölcsfák, babérfák állnak elszórva. A területen van Jourde családjának lakóháza is, a gazdasági épületekben pedig a betakarított tökök, burgonyával, padlizsánnal, hagymával és paprikával teli ládák várják, hogy felhasználásra kerüljenek.

A városban a korábbi polgármester, a települést 1974 és 2015 vezető André Aschieri erőfeszítései nyomán indult be a „zöld” fordulat.

A településen 2012 óta biztosítanak 100%-ban vegyszermentes bioételeket a közoktatási intézmények menzáin, mintegy 1000 gyereknek, méghozzá pluszköltség nélkül.

A nemzeti egészséges táplálkozás program előírásainak megfelelően a gyerekek napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, fokozatosan csökkentett só- és cukormennyiséggel, készen vett, ipari mártások nélkül, fehér liszt helyett félbarnát használva. Csakhogy, mindez – a több zöldség-gyümölcs és a teljes kiőrlésű gabona – több vegyszer jelenlétét is feltételezi az ételekben… Ezért döntött úgy a település néhány évvel ezelőtt, hogy egészségesebb és környezetbarát alapanyagokat keres, és a lehető leghamarabb átáll a 100% bio ételekre. Az átmenet 4 évet vett igénybe, és az iskolai étkezéseként jelentkező 20-30 centes (62-96 forintos) többletet a pazarlás visszaszorításával sikerült kigazdálkodni.

2010-ben még a nemzeti átlagot hoztuk: minden 450 grammos étkezésből 147 gramm ment kárba, azaz rémisztő mennyiség. Ez az átlag jellemző a kollektív étkeztetésre, de a háztartásokra is” – mondta a Le Monde-nak a polgármester helyettes – „mi viszont nem engedhettük meg ezt a veszteséget magunknak, a nagy gonddal termelt és elkészített ételeinkből.”

Az önkormányzat ezért alaposan átgondolta az étkeztetés egész folyamatát, és az azóta alkalmazott trükkök máshol is hasznosíthatóak: kisebb adagok, kóstolási, választási és repeta-lehetőség, kis porciókra szeletelt gyümölcsök… A hulladékot minden gyerek személyesen dobja ki, és mérleg jelzi, mennyi élelmiszer ment kárba

– az adatok függvényében pedig, ha kell, módosítják a menüt. Mindezzel 30 grammra csökkentették az étkezésenkénti veszteséget, azaz 20 centet sikerül spórolni fejenként.

A városnak még egy akadállyal meg kellett küzdenie: nem találtak ugyanis a környéken olyan termelőt, aki biztosítani tudta volna a bio alapanyagokat. Ezért az önkormányzat úgy döntött, elsőként az egész országban, hogy saját termelői részleget hoz létre. Érvényesítették elővásárlási jogukat egy ingatlanfejlesztő által már kiszemelt területre, és megbíztak egy termelőt a heroikus feladattal. Sébastien Jourde szorosan együttműködik a szakácsokkal, és ma már negyvenféle zöldséget és több gyümölcsöt is termeszt. Gyakran maga is a menzán eszik, mert „finom, és így látja, mi ízlik a gyerekeknek”.

A menzán a hús és a gabona, akárcsak a többi, máshol vásárolt élelmiszer is ökológiai gazdálkodásból származik. A zöldségek közül sok ránézésre nem kerülhetett volna a szupermarketek polcaira, de frissek és zamatosak. A jóízűen ebédelő gyerekek kérés nélkül is mondják, mennyire klassz dolog a bio, de a konyhán is nagyon büszkék a munkájukra.

Szép, friss termékekkel dolgozunk, megtanultuk, hogyan lehet velük jobban bánni. Semmit nem dobunk ki. Ez persze több munkát is jelent, de sokkal inspirálóbb és minket is büszkeséggel tölt el… Kilenc éve dolgozom itt. A bioételek főzése megváltoztatta az életem, nemcsak azt, ahogyan eszem, de még a gondolkozásomat is

– fogalmazott a segédszakács, Frédéric Apers a francia napilapnak.

De nemcsak az ő szemléletére hatottak e változások: egy felmérés szerint a szülők 85%-a megváltoztatta otthoni étkezési szokásait, és 2013 és 2016 között 13%-ra nőtt, azaz megduplázódott azoknak a családoknak az aránya, ahol bio kerül az asztalra.

A helyi politikusok tarsolyában akadnak újabb tervek is, hamarosan egyetemi képzés indul a településen, amely a fenntartható étkeztetésről ad majd diplomát, és a gyerekek is kapnak egy konyhakertet, ahol maguk is megpróbálkozhatnak a kertészkedéssel.

(Via Le Monde)

Olvass tovább!