Nemrég vált elérhetővé az Európai Bizottság által Magyarországról kiadott 2017-es országjelentés. A jelentés a Bizottság hivatalos álláspontját tükrözi, egyfajta osztályzat a tagországok számára. Az értékelés nem a Bizottság elvárásairól szól, hanem arról, hogy azok hol tartanak a közösen megfogalmazott, az Európai Tanács, (állam- és kormányfők), és az Európai Parlament által elfogadott célokhoz képest. A célokat az Európai Unió „Európa 2020” elnevezésű, 10 évre szóló foglalkoztatási és növekedési stratégiája tartalmazza.
Az országjelentés az Európa 2020 végrehajtásának ellenőrzési folyamatában készül el évről évre és alapját képezi a Bizottság ajánlásainak. A Bizottság ugyanis, mint a közösségi stratégia végrehajtásáért felelős testület, a jelentést alapján ajánlásokat fogalmaz meg a nemzeti kormányok számára, hogy mit tegyenek annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a közösen deklarált célok eléréséhez.
Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
A friss országjelentés átolvasása után van jó hírünk és vannak kevésbé jó híreink. Összességében három fontos megállapítást tehetünk.
1. A magyar gazdaság helyzete a rövid távon jónak mondható.
Közgazdászul szólva a makrogazdasági egyensúly rendben van. Ezt a megállapítást támasztja alá a 3% felett várható növekedés, az enyhén emelkedő infláció, az alacsony államháztartási hiány és a csökkenő államadósság-mutató (adósság/GDP) is. A fentiekhez hozzájárul az adószedés hatékonyságának növekedése (online kasszák) éppúgy, mint a sikeresen lehívott EU-s források, vagy a tartósan gyenge forintárfolyam, ami kedvez az exportőröknek így növeli külkereskedelmi többletet (export – import). Az ország rövid távú, spekulatív tőkét vonzó képességét növeli a leszállított társasági adókulcs, amely a legalacsonyabb az EU-ban (9%).
2. A magyar gazdaság növekedése hosszú távon problémás, a hosszú távú feltételei nem biztosítottak.
Az elvándorlás miatt a magyar gazdaságnak növekvő munkaerőhiánnyal kell szembenéznie.
Munkaerőhiány, illetve a be- és elvándorlás Európában; forrás: 24.hu, economist
A korai iskolaelhagyók aránya magas, ellenben a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké alacsony.
Felsőoktatásban hallgatók létszáma (ezer fő) forrás: vg.hu, KSH
A magánberuházások szintje aggasztóan alacsony, a gazdaságunk versenyképessége csökken. A külföldi működő tőke beáramlása erősen gyengül, elsősorban a szabályozói bizonytalanság miatt. Az állami beruházások az EU-s források lélegeztető gépére vannak kötve. A gyenge kormányzati (intézményi) teljesítmény, a szakpolitikai instabilitás és az ezekkel párosuló magas korrupciós szint ugyancsak a hosszú távú növekedési lehetőségeket rontják. Az állami K+F költések összege csökkent, hátul kullogunk az innováció területén.
A közgazdasági növekedési modellek, bár sokban különböznek egymástól, de a gazdasági növekedés (hosszú táv) szempontjából, többnyire fontosnak tartják az erőforrásokkal való ellátottságot (munka, tőke, nyersanyagok), valamint a korszerűbb gépekben, vagy a humán tőke növekedésében megnyilvánuló technológiai fejlődést. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája nem javítja, hanem éppen hogy rombolja a gazdasági növekedés hosszú távú feltételrendszerét.
A potenciális növekedéshez való hozzájárulás, forrás: 2017. évi országjelentés – Magyarország
3. A jelenlegi növekedés jellege sem nem demokratikus, sem nem környezetbarát, sem nem igazságos.
A szegénység továbbra is nagyon jelentős probléma. A jelentés megállapítja, hogy a 2012/13-as adóreform (egykulcsos SZJA) után a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedtek,, és hiányzik a súlyos és növekvő egyenlőtlenség mérséklésére alkalmas vagyonadó is – a növekedés tehát nem igazságos. Emellett kicsi a környezetet védő adók szerepe is, és azok a szakpolitikák is hiányoznak, amik az energiapazarlás elleni fellépést szolgálnák – a hazai gazdaság nem zöldül. A jelentés megerősíti az egészségügy közmondásos alulfinanszírozottságát is.
Az állami egészségügyi kiadások a GDP százalékában Magyarországon
2002-2015, forrás: OECD, BF
A korrupció ellen nem lép fel az állam– a rendőrség és az ügyész tevékenysége nem politika semleges – vagyis a gazdasági növekedés nem demokratikus Magyarországon.
„Nemcsak a GDP-ben mért növekedésre, hanem az életszínvonal emelésére is törekszünk, beleértve az egészség és az oktatás javulását. Fenntartható fejlődésre törekszünk, aminek része a természeti erőforrások megőrzése és az egészséges környezet fenntartása. Igazságos fejlődésre törekszünk, amelyben nemcsak a felső réteg, hanem a társadalom minden csoportja élvezi a fejlődés gyümölcseit. És demokratikus fejlődésre törekszünk, amelyben az állampolgárok a legkülönbözőbb módon részt vesznek az életüket befolyásoló döntések meghozatalában.”
Joseph E. Stiglitz, 2001 közgazdasági Nobel-díjasa fogalmazott így 1998-ban egy konferencián, aki akkor a Világbank alelnökeként és vezető közgazdászaként tevékenykedett. Ezek a mondatok azóta is kijelölik a progresszív baloldal viszonyát a gazdasági növekedéshez. Nem fogadható el tehát számunkra az a növekedés, amely nem a jövedelmi/vagyoni egyenlőtlenségek csökkenésével, hanem azok növekedésével jár együtt. Nem fogadható el, ha nem a természet a környezet védelmében, hanem annak ellenére valósul meg. És nem fogadható el, amennyiben nem demokratikus, azaz egy szűk elit kedve és nem a társadalmi igények szerint valósul meg.
Igazságos, demokratikus és zöld növekedést szeretnénk Magyarországon is látni, a hosszú távú fenntarthatóság jegyében.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
