Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

2015 bankbotrányai, az elmaradt bankpánik és Matolcsy mint morális kockázat

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Parlamentben pár napja beszámolót tartott a jegybank 2015-ös évi működéséről. A beszámolóban elhangzott egy furcsa történet arról, hogy 2015 tavaszán „valakik” bankpánik keltésével igyekeztek volna megbuktatni a kormányt, de az MNB vezetése a helyén volt, és hála nekik nem sikerült a galád cselvetés.

matolcsy.jpg

2015-ben sok minden történt a magyar tőkepiacon. Nézzük sorjában!

2015. február 24-én az MNB felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztost rendel ki a Buda-Cash-hez – Buda-Cash csőd első fejezet. Ugyancsak 2015. február 24-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB bankcsoport tagjaihoz, másnapra bankszünnapot rendelt el a bankcsoport fiókjaiban, és egymillió forintban maximálta a kifizethető összegeket. A Buda-Cash és a DRB Bankcsoport közötti kapcsolat miatt a két ügy szorosan összefüggött egymással, az ügyfelek kára összesen meghaladta a 100 milliárd forintot.

2015. március 5-én felügyeleti biztost rendelt ki a Hungária Értékpapír Zrt-hez és (részlegesen) felfüggesztette a befektetési társaság működését. Április 20-án pedig kezdeményezte a táraság felszámolását. A kár összege meghaladja az egymilliárd forintot (pontos kárösszegről nem áll rendelkezésre adat).

2015. március 10-én a jegybank ugyancsak felügyeleti biztost nevezett ki a Quaestor Értékpapír Zrt-hez, illetve részlegesen felfüggesztette annak működését. A csődről aztán kiderült, hogy nem csupán a befektetésekkel foglalkozó cég, de az egész Quaestor-csoport érintett. A cégcsoport csődje azért is nagy port vert fel, mert sokan vették ki (kapták meg) pénzüket az utolsó utáni pillanatokban, köztük a külügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Kereskedőház Zrt. több mint 3 milliárd forintot.

A Quaestor elképesztő, 150 milliárdos fiktív kötvény kibocsátása valószínűleg csalási rekord a hazai tőkepiac történetében, míg a teljes kár nagyjából 210 milliárd forintra rúgott.

A szövevényes ügy szálait nem könnyű kibogozni, de szerencsére Kasnyik Márton (444.hu) megtette (nívódíjasan) helyettünk. Aki még nem olvasta, de amúgy szeret sírva nevetni, annak ajánljuk jó szívvel sorozatának minden részét (I, II, III, IV)!

A fenti ügyekben vádemelések történtek, bírósági tárgyalások vannak folyamatban. A károsultakat részben kártalanították, részben a mai napig sem jutottak a pénzükhöz. Közben a kormány törvényt módosított, a kártalanítás kapcsán törvényt alkotott, ami aztán nem állta ki az alkotmányossági próbát, úgyhogy alkotott egy újat.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Sok mindenre fény derült, és rengeteg dolog a homályban maradt. Leginkább arra nem kaptunk magyarázatot (nem is fogunk kapni), hogy hogyan követhettek el a befektetési piacon ezek a cégek ilyen volumenű csalássorozatot hosszú évek (egy évtized) alatt úgy, hogy közben egy állami szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF – 2013. október 1-től megszűnt önálló szervezetként, az MNB-be integrálódott) folyamatosan ellenőrizte a működésüket.

A piacok önszabályozó képességébe vetett hit is megroppant, de ha a versenytársak még nem is kaptak szimatot, az nehezen hihető, hogy a felügyeletnél senki sem segített, nem volt politikai szál, vesztegetés, korrupció a háttérben. Csak emlékeztetőül: a botrányok 2015 tavaszán pattantak ki, amikor már öt éve a Fidesz-KDNP kormányzott.

Sok minden történt 2015 első felében a hazai bank- és tőkepiacon. Egy dolog azonban biztosan nem történt meg: nem volt bankpánik. Matolcsy György szerint „valakik” azon ügyködtek, hogy bankpánikot keltsenek. Ezek a „valakik” 2014 ősze óta szervezkedtek (ebben az időszakban már a Széchenyi Bank Zrt 2014 végi kényszerű bezárása is a kellemetlen események közé tartozik, amit az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője, Töröcskei István vitt csődbe), konspiráltak, szőtték a szálakat, de hiába, még egy nyomorult bankpánikot sem sikerült összehozniuk.

Igaz, pár vidéki Erste-fióknál volt egy is sorban állás, mert a bank csődjét terjesztette „ismeretlen tettes”. Az Erste feljelentést is tett az ügyben. De nem, akárhogy is igyekszik Matolcsy György a hős megmentő szerepében tetszelegni, nem volt alkalma megmenteni senkit és semmit, mert nem volt pánik. Még csak esély sem volt bankpánikra!

Ennek legékesebb bizonyítéka az OTP részvények árfolyamának alakulása 2015 folyamán: egy bankpánik nem ilyen görbét szokott eredményezni.

otp_2015.jpg

Illetve maga az MNB állapítja meg a 2015 tavaszi (május) Pénzügyi stabilitási jelentésében a következőket:

Az MNB intézkedéseivel érintett 3 befektetési vállalkozás ügyfélállománya a magyar tőkepiaci szektor értékpapír- állományának együttesen nem éri el az 1 százalékát (0,9 százalék). A három társaság ügyfélköre a tőkepiaci ügyfélszámnak mintegy 4 százalékát teszi ki. Mivel az eseményeknek nem tapasztalható sem fertőzési, sem tovagyűrűző hatása, megítélésünk szerint pénzügyi stabilitási kockázatot nem jelentenek.” (Pénzügyi stabilitási jelentés 2015. május, 75. oldal)

Politikai botrány lehetett volna a csalásokból, illetve abból, hogy azok hogyan történhettek meg, elő lehetett volna venni a korábbi felügyeleti vezetést, a hatóságok embereit. Belebukhatott volna a botrányba a gazdasági miniszter, esetleg egy államtitkár, vagy akár az MNB elnöke? Demokratikus országokban talán. Nálunk? Ugyan már! Ez annyira nyilvánvaló, hogy azoknak a „valakiknek” is tudniuk kellett, akik kormányt akartak buktatni.

Persze az MNB Alapítványokba pumpált 200 milliárd forint közpénzről nem esett szó Matolcsy beszámolója során, sem az alapítványok kétes szerződéseiről, ingatlanvásárlásairól. Nem beszélt a jegybankelnök a milliókért beszerzett festményekről és az egyéb indokolatlan költésekről. Nem esett szó a bankszövetségi elnöktől bérelt magánlakásról, sem Matolcsy úr közpénzen tartott szeretőjéről legközelebbi munkatársáról sem, sőt, Vajda Zita családtagjainak cége és az MNB alapítványok havonta több millióra rúgó szerződéseiről sem. Szóval maradt némi hiányérzet, de legalább a jegybanki hitelesség jól meg lett erősítve.

Olvass tovább!