Lezárult a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtése, és nagyon úgy néz ki, hogy lesz népszavazás Budapest olimpiai pályázatáról. Na de mikor? És meg tudják-e oldani a budapesti olimpiát támogató erők (lásd kormányzó elitünk) időhúzással, hogy ne legyen már értelme szavazni? Ezekre a kérdésekre válaszolunk a továbbiakban.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
Erre a kérdésre kell majd válaszolnia a budapestieknek, ha a Fővárosi Választási Iroda (FVI) arra jut az aláírások ellenőrzése után, hogy összejött a helyi népszavazás kötelező kiírásához szükséges 138 ezer szignó. Vagy 150 ezer, ha bejátszanak egy trükköt az utolsó pillanatban.
Vegyük végig a jogszabályokban leírt menetrendet és határidőket, hogy lássuk, milyen út is vezet egy budapesti népszavazás kiírásáig. Ebből csak körülbelül derül ki, mikor szavazhatunk, mert a népszavazásban ellenérdekelt politikai szereplők akár hónapokkal is megnyújthatják a folyamatot.
Először is, az aláírások leadásától, február 17-étől számolva 45 napja lesz az FVI-nek azok átnézésére. Azért nem a Nemzeti Választási Iroda, hanem az FVI ellenőrzi az aláírásokat, mert nem országos népszavazásról van szó. Ezt a 45 napot biztosan ki is használják, mert az FVI stábja és gyakorlata is kisebb ilyen ügyben, mint az NVI-é.
Innentől kezdve már semmi sem biztos. Az alap forgatókönyv szerint, ha nem kér senki jogorvoslatot, akkor az FVI döntése az ötödik napon jogerőssé válik. Azonban ha valaki(k)nek nem tetszik az FVI döntése, és végigviszi a jogorvoslatot a Kúriáig, akkor ez összesen akár majdnem egy hónappal, 28 nappal is megnyújthatja a folyamatot.
Ebből következően válik kérdésessé, hogy Tarlós István főpolgármester már az áprilisi, vagy csak a májusi közgyűlésen jelenti-e be a kezdeményezést. Sőt, annak sincs akadálya, hogy a Fővárosi Közgyűlés ne rögtön rendelje el a népszavazást: ezt akár 30 napig is húzhatják.
Az eddigieket összegezve: legkorábban április végén, legkésőbb június végén rendelhetik el a népszavazást.
Nézzük, mi történik ezután, mert még mindig nem vagyunk ott az urnáknál. A népszavazás elrendelését 15 napig lehet megtámadni a Kúrián, majd a Kúriának 30 napja van erről dönteni. A Kúria jó eséllyel még az ítélkezési szünet előtt dönt, ami azt jelenti, a népszavazás elrendelése május közepe és július 20-a között emelkedhet jogerőre.
Előfordulhat olyan forgatókönyv is, hogy jogsértés történik útközben: mondjuk a Közgyűlés nem rendeli el a népszavazást. Ekkor a Fővárosi Közgyűlés és a Kúriai között kezd el pattogni a labda, ami akár hónapokig is eltarthat.
Az biztos, hogy az elrendeléstől számítva 15 nap van kitűzni a népszavazást, egy 50-70 nappal későbbi időpontra. Egyébként nem feltétlenül vasárnapra, akár hétköznapra is lehet, csak ekkor biztosítani kell a választóknak, hogy élhessenek választói jogukkal. Értsd: aznap nem pörgetnék annyira a budapestiek a magyar GDP-t, úgyhogy ezzel nem érdemes érdemben számolni.
A határidők összeadogatása után arra juthatunk:
- ha nincsenek jogorvoslatok, július 9-étől július végéig kerülhet sor az olimpiai népszavazásra;
- ha nincs jogsértés, csak húzzák a végletekig az időt, akkor szeptember végén, október elején szavazhatunk;
- ha a jogsértéstől sem riadnak vissza, akkor akár decemberig is várhatunk a népszavazásra.
A legvalószínűbb népszavazási időpont megsaccolásához jó tudni, hogy a NOB szeptember 13-án dönt a perui Limában arról, kinek adja a 2024-es olimpia rendezési jogát. Láttuk, hogy jogsértés nélkül is nyugodtan kitolható ezen dátum utánra is a népszavazás.
Azt is jó fejben tartani, hogy a NOB szinte biztosan nem ad úgy olimpiát egy városnak, hogy népszavazás lóg a levegőben. Ők is tartanak közvélemény-kutatást az olimpia támogatottságáról a pályázó városokban, és 60 százalékos támogatás alatt nem szívesen osztogatnak olimpiát.
Az eddigieket latolgatva nem kell kormányzati stratégának lenni ahhoz, hogy az jöjjön ki:
a lehető legjobb egy július közepi, végi népszavazás az olimpiáról, úgyhogy kár szívózni a dátum kitolásával.
Jobb- és baloldali politikusok hosszú sora tippelte ezt az elmúlt hetekben, napokban személyes beszélgetések során. Pártállástól függetlenül mindenki azt gondolja, hogy egy forró, nyári napra kiírt népszavazásnál semmi nem jöhet jobban a kormánypártoknak. Hiszen sokan pont ilyenkor nyaralnak. Mindezt és a politikát még csak éppen tanulgató, erőforrásokkal gyengén ellátott Momentum lehetőségeit összeadva, azt mutatja a képlet, hogy nem lesz könnyű összehozni egy érvényes és eredményes népszavazást. Ahhoz cirka 690 ezer budapestinek kellene a strand helyett a szavazófülkét választania azon a napon.
Eddig egy-két béna kormánypárti támadáson és néhány sértett baloldali hőzöngésén kívül sok akadállyal nem találkozott a Momentum. A mozgalom már ennyi aláírás összegyűjtésével is a NER egyik leglátványosabb ellenzéki sikerét hozta össze totális kezdőként – igaz, más ellenzéki pártok által is támogatva.
Ha viszont elég aláírást gyűjtöttek, és elindul a népszavazási kampány, akkor indul az igazi daráló is. Szűk egy évvel a következő országgyűlési választások előtt izgalmas lesz, és garantáltan nem csak a budapesti olimpiáról fog szólni.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához és fejlődéséhez 1000 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 394 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
