Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A washingtoni női menet után: mire juthat Trump női ellenzéke?

Ez a cikk több mint 7 éves.

„The resistance rises”: ez áll a Time Magazine múlt heti címlapján, magyarul „Nő az ellenállás”. A borítót emellett a január 21-i Washingtoni Női Menet szimbóluma, a rózsaszínű „pussy hat” díszíti. USA-szerte közel három millióan vettek részt a washingtoni tüntetésen, és sok ezren szerte a világon, Budapesten is, egy nappal Trump elnöki beiktatása után. Washington, New York, Boston, Oakland, Austin és sok más város utcái tele voltak nőkkel, akik a női jogok és a sokszínű, progresszív társadalom védelmében demonstráltak. De mi nőhet ki a nők mozgalmából? Lehet-e a nők mozgalma a másik, progresszív Amerika mozgalma? 170121211838-28-womens-march-dc-super-169.jpg

kép: CNN

A menet egy új generációt akart bemutatni, különféle nőket reprezentálva, az ország minden tájáról. A Women’s March végül az USA történetének legnagyobb országos tüntetése lett. Erejét a sokszínűsége adta: a szervezők egy befogadó, és az elnyomás legkülönbözőbb megnyilvánulásaival egyaránt szembehelyezkedő feminizmust (is) fel akartak mutatni. Ahogy a washingtoni meneten elmondott beszédében a polgárjogi mozgalom neves aktivistája, Angela Davis mondta: „Ez egy inkluzív és interszekcionális feminizmus, mely mindenkit arra hív, hogy társuljon be az ellenállásba a rasszizmus ellen, az iszlamofóbia ellen, az antiszemitizmus ellen, a nőgyűlölet ellen és a kapitalista kizsákmányolás ellen.

Január 21-e így sokezer nő és szövetségese számára vált a remény szimbólumává, azé a reményé, hogy ez a sokféle kultúrájú és vallású ország össze fog tartani, még egy olyan megosztó elnök alatt is, mint Trump. A menetet négy fiatal nő vezette, akiknél talán senki nem tudná jobban felmutatni azt a progresszív, feminista USA-t, mellyel Donald Trump összes, elmúlt héten hozott döntése szemben áll. Egyebek mellett a szenátus elkezdett dolgozni az Obama által bevezetett Megfizethető Egészségügyi Ellátás (Affordable Care Act) hatályon kívül helyezésén, és Trump egy elnöki rendelettel újra beiktatta az ún. „Global Gag Rule”-t, mely minden olyan humanitárius szervezettől állami pénzt von el, amely abortuszt is végez, ezzel világszerte erősen korlátozva a nők egészségügyi ellátását. 

A szervezők közül Tamika D. Mallory a fegyveres erőszak elleni mozgalomban szerzett tapasztalatokat, szorosan együttműködve az Obama-kormánnyal is. Carmen Perez, a Justice League alapítója 20 éve dolgozik világszerte az emberi jogokért, de elsősorban az USA büntetőjogi reformjáért. A brooklyni Linda Sarsour elismert aktivista, a New York-i Arab Amerikai Szervezet vezetője. A negyedik, Bob Bland, egy szociális divatcég vezetője, aki a  fenntartható és igazságos divatipar létrehozásáért dolgozik. A civil, önkéntes csapatnak óriási mozgalmat sikerült összehoznia, mely millió nőnek adott lehetőséget, hogy láthatóan és hallhatóan fejezzék ki, hogy ellenzik az új államelnököt és politikáját.

De kritikus hangok is szóltak a menet után: sok kisebbség érzi úgy, hogy láthatatlanok, senki nem képviseli őket, bizalmatlanok a velük együtt menetelő fehér nőkkel szemben, nem bíznak abban, hogy fel fognak lépni a kisebbségek jogaiért. Emlékezetes, hogy az afroamerikaiak ellen irányuló rendőri erőszak által életre hívott Black Lives Matter mozgalom tüntetésein csak kevés fehér állampolgár vett részt. Miért állnának ki ez után a kisebbségek mellett, ha eddig nem?

Mi jön ezután?

Egy további kérdés, hogy mi jön ezután? Mi lesz, ha az a három millió nő és férfi hazamegy, vissza a kisvárosba, vissza a munkahelyére és közben Trump – ahogy már ezen a héten is bemutatta – folytatja az idegengyűlölő és nőellenes politikáját? Hogyan tud majd ellenállást kifejteni a mozgalom?

A Women’s March szervezői a menet után folytatják a tiltakozást: 10 akcióban való részvételre hívják fel a résztvevőket, amelyekkel Trump első 100 napjában fognak ellenállni az elnök rendeletei ellen. Első lépésként képeslapokat írnak a helyi szenátornak, ezáltal helyezve nyomást a képviselőkre. Kérdés, hogy ez mire elég?

Ahogy fentebb írtam, a Trump ellen szerveződő feminista mozgalom nem pusztán a nők jogaiért küzd, az elnökkel szembeni kritikájuk sokféle demokratikus szabadságjogot és szociális jogot érint. A modern USA-nak pedig nincs sok tapasztalata olyan autoriter elnökökkel, mint amilyennek Trump mutatkozik. Ezért a meghatározó közösségi mozgalmakra inkább az volt jellemző, hogy egy társadalmi csoport jogaiért küzdöttek (pl. fekete polgárjogi mozgalom, nőmozgalom), nem pedig minden állampolgárt érintő demokratikus alapjogokért. Ki kell épülniük olyan struktúráknak, amik alkalmasak egy minden állampolgárt képviselni kívánó mozgalom fenntartására. A feminista menetnek egy dolog már összejött: sikerült több millió amerikai férfit és nőt összehozni egy közös, progresszív, baloldali asztal köré, és a nők egyenlőségén és emancipációs küzdelmén keresztül felmutatni a progresszív Amerika képét. Ahogy Rebecca Traister, amerikai újságírónő fogalmazott, az USA-ban „a baloldal jövője női.”

Trump rendelete után pedig, amely hét muszlim ország állampolgárainak megtiltotta, hogy az USA-ba utazzanak, országszerte szolidáris tömegek vonultak a repülőtérekre, hogy ellenálljanak a rendelettel szemben. Ez a spontán szerveződés mutatja, hogy a Women’s March csak a kezdet volt.

De hogy a nőmozgalom fenntartható mozgalommá tudjon válni, hinnünk kell abban, hogy a sokféle ember össze tud tartani, és képes meggyőzni arról az országot, hogy ez mindannyiuk küzdelme. Egy olyan mozgalmat kell építeni, mely mozgékony, és megengedi, hogy nem mindenben értenek egyet a résztvevői, megengedi az ellentmondást, és ezen keresztül nő, erősödik. Csakis így lehet ellenállni egy hatalomnak, mely egy homogén, fehér Amerikáért küzd, és szét akarja választani az embereket, szükség esetén akár egy fallal is.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.