Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás állása 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Most minden rosszal együtt kell élni – interjú a sikertelen török puccs után

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Interjúalanyunk aláírója volt annak a januári petíciónak, amihez 1128 professzor, egyetemi oktató és kutató csatlakozott, és amelyben felemelték hangjukat a török kormány agressziója ellen, emellett követelték a kurd területek elleni háború végét. Interjú egy Törökországot elhagyni kényszerült, névtelenséget kérő egyetemi szakemberrel.

160722092122_turkey_coup_arrests_epa_512x288_epa_nocredit.jpg

Nem a mostani puccs után távolítottak el először professzorokat, tanárokat az állásukból politikai okok miatt. Veled is hasonló történt még korábban. Elmondanád, hogy akkor mi történt?

2016 januárjában egyetemi dolgozóként 1128-an írtunk alá egy petíciót a háború ellen. A petíció címe „Mi nem leszünk a részesei ennek a bűncselekménynek” volt, és a Törökország kurdok által lakott területén elkövetett erőszak, illetve a háború ellen állt ki. Ezt követően lettünk az elnökök, felsőoktatási vezetők, a Felsőoktatási Tanács jogtalanságainak áldozatai. A dékánok és rektorok üldözni kezdték az egyetemi tanárokat. A mostani törökországi eseményekig 27 egyetemi oktatót és kutatót rúgtak ki és körülbelül 550 közigazgatási dolgozót és tanárt függesztettek fel. Így néhány egyetemi tanár már eleve összeütközésben volt az állami intézményekkel, a Felsőoktatási Tanácstól kezdve egészen az elnökig. Ami viszont most történik, az egy teljesen más ügy. A jogállam és a törvények ellenére rúgtak ki, vittek el, válogatás nélkül távolítottak el embereket; legyen szó felsőoktatási dolgozókról vagy más csoportokról. De nehéz beszélni erről, mert nem akarok egyik oldal mellett sem állást foglalni ebben a konfliktusban.

Látsz bármilyen párhuzamot a mostani helyzet és aközött, ami veletek történt?

A 2015 júniusi választások óta azt látjuk, hogy egy olyan hatalom van, ami megpróbál mindent kontrollálni. Az első választást követő időszakban robbantások voltak, azután az ankarai béketüntetésen is robbantottak. A második választás után a háború a kurd részeken városokat rombolt le. Januárban mi aláírtuk a petíciót a háború ellen és az ellen, amit a kormány csinál. Amit viszont most látunk, az az, hogy a különböző csoportok között harc folyik a hatalomért és akárki nyeri ezt a harcot, az nem az emberek előnyére fog válni. Mi nem akarunk harcokat a jogállamiság, a demokrácia kilátásáért.

Az emberek, akiket kirúgtak, vagy azok az emberek, akik nem mondják azt, hogy szeretik Erdogant, vagy hogy az AKP-t akarják hatalomban, veszélyben vannak. Mindegy, hogy kicsoda vagy, ha nem fogadod el, amit mondanak, ha nem ismétled, amit mondanak, akkor le lehetsz tartóztatva. Ez a párhuzam az esetek között. Ha nem vagy Erdogan támogatója, az magában hordozza annak az esélyét, hogy letartóztatnak.

Mi a véleményed a puccsról? Miért és milyen indíttatással követték el?

Nem gondolkozom azok fejével, akik a puccsot csinálták, és meg sem akarom próbálni. Nem tudom, hogy és miért tették. Természetesen olvastam elemzéseket erről, de nem akarom értelmezni a gondolkozásukat vagy a társadalomról alkotott képüket.

Az azért innen is elég egyértelmű, hogy a bírók és tanárok nem vettek részt a puccsban, mégis a török kormány már másnap tudta, hogy melyik az a sokezer ember, akit el tud távolítani a pozíciójából. Ez egy előre előkészített tisztogatásnak tűnik, erről mit gondolsz?

Nekik már megvoltak a listáik azokról az emberekről, akik nem támogatják Erdogant. Készen álltak arra, hogy megtegyék azt, amit most tesznek. Azt viszont egyikünk sem érti, hogy miért kell bezárni 35 kórházat, 1200 egyesületet, 1300 iskolát. Ezek Gülen mozgalmához kapcsolhatóak, de akkor is teljesen érthetetlen: miért kell kórházakat bezárni ahhoz, hogy megelőzz egy katonai puccsot?

Szerinted meddig fog elmenni a török kormány most, hogy az emberi jogok egyezményét is hatályon kívül helyezték?

Amiatt nem tudok válaszolni az ilyen típusú kérdésekre, amik arra vonatkoznak, hogy mit gondolnak ők, vagy Erdogan mit akar, vagy milyen messzire mennek el, mert szerintem sokkal fontosabb, hogy mi hogyan fogunk tudni ellenállni, hogyan leszünk szervezettek. Azon kell gondolkoznunk, hogy mi mit fogunk csinálni, és nem azon, hogy ők mit fognak.

Hogy látod, hogyan viszonyulnak a kurdok a történésekhez? Mintha – hiába nagyon feszült a viszony Erdogannal – a kurdok sem lelkesedtek volna a puccsért. Sok jó tapasztalatuk nem lehet a puccsokkal és katonai rezsimekkel.

Törökországban senki nem állt a katonai puccs mellett, még az ellenzéki oldalon sem. Minden ember Törökországban, ha az ellenzékről beszélünk, legyen szó feminista, alevi, kurd, vallási kisebbséghez tartozó vagy az LMBTQ-közösséghez tartozó emberekről, egyikük sem akarta a puccsot. Már nagyon sok katonai puccs volt nálunk és tudjuk, hogy semmi jót nem hoz. De az, ami a szükségállapot kihirdetése után történt, úgy, hogy a puccs nem lett sikeres, egy olyan életet hozott, mintha a puccs megtörtént volna. Most minden rosszal együtt kell élni, ami egy sikeres puccs után történik, ami azt jelenti, hogy nincs jogállam, az embereket válogatás nélkül letartóztatják, az emberek tulajdonait elveszik, és így tovább.

Nagyon sok embert látni Erdogan mellett tüntetni, ez hogy működik?

Minden eszközt felhasználtak és kisajátítottak arra, hogy az embereket az utcára vigyék. Ebben rejlik egy ellentmondás, mert egyszerre hirdettek szükségállapotot, és hívták az embereket az utcára. A puccskísérlet óta az imámok Törökország 85000 mecsetében hívják az embereket, hogy menjenek, minden újság erre szólít fel, ráadásul ingyenes tömegközlekedést biztosítanak mindenhol, így az emberek könnyedén tudják teljesíteni a felszólítást. Ingyenes ételt is biztosítanak. Igaz, hogy sok ember van az utcákon, de azért vannak ott, mert meg van nekik engedve. Korábban ez nem lehetett, a május elsejei felvonulás be volt tiltva, a Pride be volt tiltva, március 8-a be volt tiltva. Ennek ellenére voltak emberek az utcákon, de most a kormány minden eszközt, újságot, tömegközlekedést felhasznál arra, hogy az emberek kimenjenek. Ezek után természetes, hogy ott vannak. Ha az ellenzék akart korábban tüntetni, nem volt tömegközlekedés, harcolni kellett a rendőrséggel, ebben a helyzetben sokkal nehezebb embereket az utcára vinni. Most az emberek ösztönözve vannak arra, hogy kimenjenek az utcára.

Vissza tudsz menni Törökországba? Mi történne, ha visszamennél?

Vissza tudnék menni most, az összes barátom, a családom ott van, mindenki ott van. Ilyenkor nem az van, hogy mindenki azonnal meghal. Az van, hogy nem tudod kit és mikor tartóztatnak le, hogy lesz-e állásod, tudsz-e dolgozni. A legtöbb embernek nem lesz már munkája. Az utolsó számok, amiket tudok, hogy 70.000 embert rúgtak ki, ami azt jelenti, hogy ezrek keresnek most munkát. Azt gondolom, hogy vissza tudnék menni, de lehet hogy letartóztatnának, az is lehet, hogy nem, ahogy a legtöbb barátomat sem. De nem tudnék egyetemen dolgozni, mert a petíció aláírása miatt már kirúgtak, így nem tudnék akadémiai munkakörben dolgozni Törökországban. Vagy munkát váltok, vagy külföldön kell dolgozzak. Vissza lehet menni, sokan mennek, de a politikai pozíciód, és hogy hogyan állsz a kormányhoz ezt potenciálisan nehézzé teszi.

Van még valami, amit úgy érzel, hogy fontos és elmondanád?

Azt gondolom fontos, hogy az emberek Európában ne csak arra fókuszáljanak, hogy mit akar az elnök, mit akarnak a puccsisták, vagy mit fog csinálni az AKP. Európának arra kellene figyelni, hogy az emberek hogyan próbálnak meg ellenállni, és erre milyen stratégiákat fejlesztenek ki. Arra, hogy hogyan tudsz hangot adni egy támogatási rendszernek, mert szükségünk lesz egyetemi helyekre, pénzre, terekre, ahol terjeszthetjük az információt, hiszen a legtöbb török újságot már bezárták. De Európa folyamatosan csak arról beszél, hogy a hatalmon lévők mit akarnak. Ez pedig  hozzájárul az emberek hangjának elhallgattatásához.

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 264 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Olvass tovább!